A laboratóriumi kísérletek eredményei új lehetőséget nyithatnak a klímaváltozás és a tengervíz melegedése miatt veszélybe került korallzátonyok helyreállításában – írja a Phys.org.
A globális felmelegedés és az idei erőteljes El Niño-jelenség miatt gyorsabban melegszenek a tengerek. A hőstressz hatására a korallokkal szimbiózisban élő algák toxinokat kezdenek termelni. Emiatt a korallok megszabadulnak tőle. Algák nélkül azonban nem jutnak megfelelő táplálékhoz, így elpusztulnak.

Fotó: Lisa, Pixabay
A Science Advances folyóiratban publikált kutatás során a szakemberek egy karfiolszerű telepeket alkotó korall fajjal (Pocillopora meandrina) végeztek kísérleteket. Azt találták, hogy
A kutatók mikroszkópos vizsgálatokkal azt is megfigyelték, hogy az érintkezés hatására a korallok szövetei összeolvadnak, így a két élőlény között tápanyagokat továbbító kapcsolat alakul ki. Ennek révén az egészséges korallok segíthetik a károsodott társaik felépülését.
A módszer természetes zátonyokon történő alkalmazása azonban egyelőre komoly kihívást jelent, hiszen a hatalmas kiterjedésű koralltelepeken nehéz lenne egyenként „összezárni” az élőlényeket. A kutatócsoport ezért azt vizsgálja, hogyan lehetne az egészséges algákat laboratóriumban tenyészteni, majd nagy mennyiségben visszajuttatni a kifehéredett korallokba.
Ez a megoldás a genetikai összeférhetetlenség problémáját is megkerülheti. A kutatók szerint a felfedezés új irányt adhat a korallzátonyok megmentésére irányuló erőfeszítéseknek, de a gyakorlati alkalmazhatóságához további vizsgálatokra van szükség.



