Kúszó fajdbogyó: piros termések a téli hónapokra
A kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens) örökzöld leveleivel és élénkpiros bogyóival a virágzás után is dekoratív marad. Alacsony növekedésű növény, ezért kisebb összeültetésekben is helyet kaphat.
Félárnyékos, védettebb helyen, savanyú kémhatású, humuszos, jó vízáteresztő talajban fejlődik megfelelően. Földjét egyenletesen nyirkosan érdemes tartani, de a túlöntözést kerülni kell. Piros bogyói különösen mutatósak az őszi-téli időszakban, ugyanakkor a növényt dísznövényként kezeljük, terméseit ne fogyasszuk.

Törpe örökzöldek: hosszabb távra is jó választás
A törpe borókák, a kisebb növekedésű fenyők és egyes hamisciprusok nem virágaikkal, hanem formájukkal és egész évben megmaradó lombjukkal díszítenek. Akkor lehetnek jó választások, ha tartósabb megoldást keresünk, és a sírhely mérete lehetővé teszi a növény fejlődését.
Vásárláskor a várható kifejlett méretet is ellenőrizni kell, hiszen a törpe változatok is növekednek. Cserépben nevelve a gyökérlabda jobban ki van téve a fagynak, ezért tartós hidegben a növény és a tartóedény védelme is indokolt lehet.
Borostyán: zöld keret az őszi összeültetésekhez
A tarka levelű borostyán jól kiegészítheti a virágzó növényeket. Lelógó hajtásai lágyítják a cserepes összeültetések szélét, örökzöld levelei pedig a hidegebb hónapokban is megőrzik a növény zöld felületét.
Félárnyékos vagy árnyékos helyen is jól fejlődik, és átlagos, jó vízáteresztő kerti talajban nevelhető. A fiatal növényeket rendszeresen öntözni kell, amíg meg nem erősödnek, a terjedő hajtásokat pedig időnként érdemes visszavágni. Cserepes összeültetésekben különösen mutatós, mert a színes virágok mellett visszafogott, zöld hátteret ad.

A növényválasztásnál nem elég azt nézni, hogy egy faj elviseli-e az első fagyokat. A cserépben nevelt növények gyökérzete jobban ki van téve a lehűlésnek, mint a talajba ültetetteké, a szélnek kitett sírhelyeken pedig a kiszáradás is gondot okozhat.
Aki csak halottak napja környékén látogatja rendszeresen a temetőt, annak különösen érdemes a helyi körülményekhez jól alkalmazkodó, kevés gondozást igénylő fajokat előnyben részesítenie. Az árvácska és a díszkáposzta színt ad, a csarab és a hanga tartós őszi hangulatot teremt, az örökzöldek pedig akkor is rendezett megjelenést biztosíthatnak, amikor a virágok már elnyíltak.



