Szerző: Umenhoffer Péter
Egy hosszabb aszály utáni 20–30 milliméter eső önmagában még nem jelent megoldást, ha a talaj nem képes megfelelően befogadni és megtartani a vizet.
Intenzív termesztésben nagy érték van egy hektáron, miközben a növények víz- és tápanyagigénye is jelentős. Ezért egyre fontosabb kérdés, hogyan tudunk olyan talajt építeni, amely nemcsak tartja a növényt, hanem segíti, támogatja annak víz- és tápanyagellátását is.
A hasznos mikroorganizmusok tevékenysége hozzájárulhat a szerves anyagok átalakulásához, a kedvezőbb talajszerkezet kialakulásához és ezen keresztül a jobb vízgazdálkodáshoz. Természetesen a baktérium nem „termel” vizet. Abban segíthet, hogy a rendelkezésre álló vízzel jobban gazdálkodó talajt alakítsunk ki.
Komposztáljunk, de segítsük a feltáródást is!
A szabadföldi kertészetek egyik legértékesebb eszköze a szerves anyag, ezen belül pedig a megfelelő minőségű komposzt. Használatával nemcsak tápanyagot juttatunk vissza a rendszerbe, hanem szerves anyagot is építünk a talajba, ami hosszabb távon a vízmegtartás szempontjából is fontos. A komposzt azonban nem egy zsák műtrágya, amelynek teljes tápanyagtartalma azonnal a növény rendelkezésére áll. A benne található szerves vegyületeket mikrobiológiai folyamatok alakítják tovább.
A kertészeti kultúrák állapotát nem kizárólag a kijuttatott tápelemek (NPK) mennyiségével lehet jellemezni. A szakszerű mikrobiológiai technológiának köszönhetően kedvezően változhat például a növény klorofilltartalma, és egyes esetekben a Brix-érték is nőhet. Ezek természetesen kultúrától, környezeti körülményektől és technológiától függnek, de jól mutatják, hogy érdemes a növényt és a talajt egyetlen rendszerként vizsgálni.
Nem csak a kijuttatott kilogrammok számítanak
A cél ugyanis nem az, hogy minél több tápanyagot adagoljunk. Ennél fontosabb, hogy a növény minél jobban hasznosítsa azt, ami rendelkezésére áll.
A műtrágyának természetesen megvan a helye az intenzív kertészeti termesztésben, ezért nem is érdemes szembeállítani a mikrobiológiai megoldásokkal. De hiába növeljük a kijuttatott műtrágya-mennyiséget, ha közben romlik a talaj szerkezete, csökken a szervesanyag-tartalma, vagy nincs elegendő víz a tápanyagok felvételéhez.
Talán egy hétköznapi példával lehet ezt a legegyszerűbben leírni.
A növénynél is érdemes rendszerben gondolkodni: tápanyag, víz, szerves anyag, megfelelő talajszerkezet és aktív talajélet együtt dolgozik.
Az esőt nem tudjuk megrendelni. De azért már mi is nagyon sokat tehetünk, hogy amikor végre megérkezik, mennyit tudunk belőle megőrizni és hasznosítani. Első a talaj!
Umenhoffer Péter
