A 13 éven át zajló kutatás végül nem igazolta a megbízók elképzeléseit, viszont alapvetően hozzájárult a kutyák viselkedésének megértéséhez, és az eugenika elméletének cáfolatához is – írja a BBC.
A Maine államban létrehozott, School for Dogs néven ismert kutatóhelyen több mint 500 kölyökkutyát – köztük cocker spánieleket, beagle-öket, shetlandi juhászkutyákat, basenjiket és drótszőrű foxterriereket – vizsgáltak. Fejlődésüket születésüktől kezdve részletesen dokumentálták, öt hetes koruktól pedig intelligenciájukat, dominanciájukat, érzelmi reakcióikat és taníthatóságukat is tesztelték.
Fotó: hypnomedi, Pixabay
A kutatás hátterében az a korabeli elképzelés állt, hogy a viselkedést és az intelligenciát elsősorban a genetika határozza meg.
Az eredmények azonban mást mutattak. Bár egyes fajták bizonyos tesztekben jobban teljesítettek, egyikük sem bizonyult minden területen intelligensebbnek a többinél. A kutatók arra jutottak, hogy nincs egyetlen, minden szempontból kiemelkedő kutyafajta. A különböző tulajdonságok eltérő kombinációi a közösség egészének működését segítik.
A kölyökkor meghatározó jelentőségű
A kutatás során a szakemberek azt is vizsgálták, hogyan befolyásolja a korai környezet a kutyák későbbi viselkedését. Egyes kölyköket hosszabb időre elszigeteltek az emberektől és más kutyáktól. A kísérletek alapján a szocializáció szempontjából különösen fontos időszaknak bizonyult a négy és tizenkét hetes kor közötti időszak. Ha a kölykök ebben korban megfelelő kapcsolatot létesíthettek más kutyákkal és emberekkel, akkor normál módon szocializálódtak. Azonban a tartósan elszigetelt állatok nehezen szelídíthetővé váltak.
A kísérletek egy részét ma már komoly állatjóléti aggályok öveznék: az elszigetelten nevelt, később kezelhetetlenné váló kölykök egy részét elaltatták. A Rockefeller Alapítvány végül nem újította meg a program finanszírozását, miután világossá vált, hogy a várt „szuperkutya” nem fog megszületni.
A mai kutatások is azt erősítik, hogy nincs egyetlen, minden helyzetben intelligensebb fajta: a taníthatóságban és a különböző feladatokban az önkontroll, a memória és a társas jelzések felismerésének képessége egyaránt fontos szerepet játszik.
