Magyarország az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszályát éli át: a HungaroMet adatai szerint a 2026-os nyár 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt, amelyet egy eleve vízhiányos 2025-ös év, valamint egy országos szinten teljesen csapadékmentes, száraz szeptember előzött meg. Szeptemberben egész Magyarország területén nem alakult ki áztató, országos eső, az Alföldön és a Tiszántúlon a havi összeg a 10 millimétert sem érte el. Ez a példátlan, felhalmozódott talajnedvesség-hiány közvetlenül átöröklődött az őszi vetési időszakra, így a gazdák rendkívül nehéz gazdálkodási kényszerhelyzetbe kerültek.

Őszi vetésű növények helyzete

Az augusztus végi-szeptember eleji optimális repce vetési ablakban a gazdák a porladó, csontszáraz magágyakba voltak kénytelenek elvégezni a vetést. Az Alföldön és a szárazabb körzetekben a magok ki sem keltek, vagy erősen hiányos, gyenge állományokat eredményeztek. A jelentős tőhiánnyal érintett táblákon már megkezdődött a kitárcsázás, illetve a sikertelen repcevetések helyén az őszi kalászosokkal történő újravetés. Nincsenek sokkal jobb helyzetben az őszi kalászosok sem. Az őszi árpa és az őszi búza optimális vetési ideje szeptember végétől október végéig tart, de a porba történő vetések és a nedvességhiány miatt a kelés és a kezdeti fejlődés országszerte súlyosan akadozott, elhúzódott. Tüh Annamária legutóbbi növényvédelmi előrejelzésében részletesen bemutatta az őszi vetések aktuális állapotát. Az október első két hetében lehullott, országosan mintegy 30–60 mm-es csapadék  életmentőnek bizonyult az elvetett kultúrák számára, és megindította a csírázást.

Fejletlen állományok országszerte

Az esők hatására az őszi árpa és őszi búza csírázása és kelése megindult, de a növények túlnyomórészt még csak 1 leveles állapotban vannak, így jelentős fejlődési hátrányban szenvednek az ilyenkor megszokotthoz képest. Az Alföld számos térségében és a csapadékból kimaradt vidékeken a kelés hiányos maradt vagy el is maradt, ami további eső hiányában kérdésessé teszi ezen vetések jövőjét. Az őszi árpa vetése nagyrészt lezárult vagy a végéhez közeleg, és a búza vetése is folyamatban van. Károsítók terén a kórokozók még nem jellemzőek, de Komárom-Esztergom megyében már észlelték kabócák megjelenését.

A hűvös, szeles időjárás ellenére a bolhafajok kártétele erősödött s megjelentek a fómás betegség levéltünetei, ami a csapadékosabb vidékeken magas fertőzésveszélyt jelent.

Mi várható télen?

A növényvédelmi szakember jelentésében is kiemelte, hogy bár az október végén érkezett esők érezhetően emelték a talajok nedvességtartalmát, elsősorban csak a csírázási zónában.

A kártevőkön és kórokozókon kívül arra kell számítania a gazdáknak, hogy a megkésett fejlettségben lévő növényállományok mennek bele a hűvösebb időszakba. A gyökérzet és a lombozat fejletlensége miatt pedig sokkal érzékenyebbek lesznek a téli fagyokra, ami további állományromlást okozhat