Még jelentősebb különbséget mértek a talajra kerülő permetlé esetében. A talajfelszíni mintavételi pontokon mért átlagos folyadéklerakódás 30,40-ről 9,28 mikroliterre csökkent négyzetcentiméterenként, ami 69,47 százalékos mérséklődést jelent.

A technológia másik fontos előnye az egyenletesebb permetléeloszlás volt. A hagyományos üzemmódban a levelek felső felületének átlagos fedettsége 57,34 százalékot ért el, míg az intelligens szabályozás mellett 37,65 százalékot mértek. Bár az utóbbi érték alacsonyabb, a kutatók által alkalmazott 33 százalékos fedettségi követelményt teljesítette, miközben lényegesen kisebb különbségek alakultak ki a lombkorona különböző részei között.

Van még mit fejleszteni a technológián

A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az egyenletes permetezés továbbra sem mindenhol megoldott. A levelek fonáki oldalán az intelligens rendszer átlagosan mindössze 19,03 százalékos fedettséget ért el, ami elmaradt a vizsgálatban alkalmazott követelménytől.

A kutatók szerint a probléma részben a permetcseppeket szállító légáram gyengülésével és a lombkoronán belüli korlátozott behatolással magyarázható. A jövőben ezért a légáramlás és a permetezési nyomás összehangolását is tovább kell fejleszteni, ügyelve arra, hogy a nagyobb légsebesség ne növelje a permetlé elsodródását.

Fontos korlátja a kutatásnak, hogy a kísérleteket tiszta vízzel végezték, és elsősorban a permetcseppek eloszlását vizsgálták. A tényleges növényvédelmi hatékonyságot, vagyis a kártevők és kórokozók elleni védekezés eredményességét még nem ellenőrizték hosszabb távú, növényvédő szerekkel végzett kísérletekben. A technológiát ráadásul egyetlen ültetvényben, a tenyészidőszak egy adott szakaszában tesztelték.

A fejlesztés ennek ellenére fontos előrelépést jelenthet a precíziós gyümölcstermesztésben. A lombkoronához igazodó permetezés különösen az intenzív, szabályos koronaformájú ültetvényekben kínálhat lehetőséget a folyadékfelhasználás mérséklésére és a növényvédelmi kezelések pontosabb végrehajtására.

A gyakorlati alkalmazás szempontjából a következő lépés annak igazolása lesz, hogy a rendszer különböző fejlődési állapotú fákon, eltérő lombsűrűség és időjárási körülmények mellett is megbízhatóan működik-e.