A közelmúltban 155 hektár szőlőt ellenőriztek, ennek 10 százaléka sincs hegyközségi nyilvántartásban. A hegyközségi nyilvántartáson keresztül pedig csak azokat kell értesíteni akik benne vannak a rendszerben- magyarázta Egly Márk, a borvidék elnöke ugyanakkor azokra is kell gondolni, arra a 90 százalékra, akiknek hobbiként szőlője van. Ez nagyon sok helyrajzi számot érint. A kiskert tulajdonosokhoz kevésbé jut el az információ.
Ugyanez a helyzet a borvidéken is, amelynek területe közel 500 hektár, de hogy az egész szőlőterületet meg tudják védeni, ahhoz több ezer hektár szőlőt kell bejárniuk. A borvidéken 25 település van, januártól mindenhol tartottak fórumot, de még mindig nem érzik, hogy megfelelőképpen odafigyelnének a problémára az emberek.
A védekezéshez szélesebb körben használható stratégiát állítottak össze, mivel a szőlőtulajdonosok 90 százaléka olyan, akik nem rendelkeznek zöld könyvvel, megfelelő szakmai tudással, hogy milyen növényvédő szert használjanak fel.
Egly Márk fontosnak tartja, hogy az előírt kötelező védekezéseket mindenki hajtsa végre, de ezt önmagában nem tartja elegendőnek. Komplex stratégiában gondolkodnak, amelyben a talajtól, a növény védekező mechanizmusától kezdve a fizikai gátak is megoldások lehetnek. Természetesen mellette a vektor gyérítése kötelező mindenki számára.
A biogazdálkodók komplex rendszerben gondolkodnak, s abból indulnak ki, hogy a kabóca egy vektor, amely terjeszti a fitoplazmát. De hogy miért fordul elő, és miért is betegszik meg a növény, erre több kutatás is létezik.
A biotermelőknek mindig azt javasolják, hogy már korábban kezdjék meg a védekezést. Ne csak júniusban a vektor ellen, hanem áprilisban vagy május elején olyan entomopatogén gombákkal kell védekezni, melyek mikrobiológiai készítményeknek minősülnek. Nem egyszerű ezek használata, mert megfelelő páratartalomra van szükség, az UV sugárzást figyelembe kell venni, akárcsak a víz pH-ját. Viszont ezekkel a tojások nagy részét el lehet pusztítani.
Ezt kétféleképpen lehet elérni. Egyrészt olyan paraffinolaj származékokkal, amelyek szénláncának hossza hasonló a növény epidermiszéhez. A másik ilyenek a különböző növényi kivonatok, mint például a szilícium, ami az epidermiszt belülről erősíti. Nem csak azt a célt szolgálja, hogy fizikai gát szintjén a szívogató kártevőknek megnehezíti a helyzetét, hanem még a növény immunválasz mechanizmusaiban is szerepet játszik.
De amit legalább ennyire fontosnak tart, a szalicil- és a jázminsav szintézis, tehát a jelátviteli rendszer bekapcsolása. Azok a szőlők, amelyek nem úgy betegszenek meg, mint az érzékeny fajták, valamilyen szinten védekeznek a betegség ellen. Ez azt jelenti, hogy izolálják, esetleg késleltetik a szőlőben lévő kórokozó tevékenységét és ezt lehet szalicilsavval és a jázminsavval stimulálni.
