Az állam is beszállt

A másik ismert minőségtanúsító jelölés, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy azzal a céllal jött létre, hogy a magas minőségű élelmiszereket egyértelműen megkülönböztesse, és kiemelje az átlagos kínálatból. Mivel a védjegytulajdonos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 100 százalékos tulajdonában álló Élelmiszerlánc-Biztonsági Nonprofit (Élbc) Kft., állami védjegyről beszélünk. „Az élelmiszerekre vonatkozó közel 50 tanúsító védjegy közül a KMÉ az egyetlen hazai tanúsító védjegy, amelyet 2020 óta az Európai Unió nemzeti minőségrendszerként ismer el. Ma Magyarországon az élelmiszerek terén a KMÉ a minőség legmagasabb szintű elismerése” – jelentette ki Helik Ferenc, a Nébih élelmiszeriparért és élelmiszerbiztonsági ellenőrzésért felelős elnökhelyettese.

A védjegy odaítélését olyan komplex, többlépcsős tanúsítási eljárás előzi meg, mely a Nébih szakmaiságára és vizsgálati módszerére épül. Fontos kiemelni, hogy a KMÉ – bár minőséget tanúsít – a minőségen túl az élelmiszer-biztonságra és a fenntarthatóságra épül. Ennek megfelelően a KMÉ-védjegyet viselő élelmiszer nemcsak jó minőségű, de garantáltan biztonságos, és előállítása során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesznek.

A védjegyre kizárólag olyan élelmiszerekkel lehet pályázni, amelyek a hatályos magyarországi és uniós jogszabályi előírásokon, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv követelményein túl megfelelnek a vonatkozó termékleírásban meghatározott kiválósági kritériumoknak. A védjegyre valamennyi hazai és uniós tagállam élelmiszer-előállítója és forgalmazója önkéntesen pályázhat, amennyiben rendelkezik FELIR-azonosítóval. „A dokumentáció ellenőrzése után a pályázati anyagot és az érzékszervi vizsgálatra beküldött termékmintát egy szakmai grémium, a bírálóbizottság értékeli. Ha tagjai mindent megfelelőnek találtak, akkor javasolják a tanúsítási eljárás következő lépését, a helyszíni ellenőrzést. Csak a sikeres helyszíni auditot követően javasolja a bírálóbizottság a védjegyjogosultnak a védjegyhasználati jog megadását. Ez három évre szól, mely idő alatt eseti és tervezett utóellenőrzésekkel biztosítjuk, hogy a pályázó és terméke mindvégig megfeleljen a követelményeknek” – ismertette az elnökhelyettes.

Családi hagyományra épülő minőség

Az 1981-ben Soós Zoltán által alapított Soós Tészta Kft. mára a magyar tésztaipar egyik legdinamikusabban fejlődő szereplője. A négy évtizedes múltra visszatekintő családi vállalkozás a folyamatos innovációnak köszönhetően nagyüzemi keretek között gyártja különböző termékeit. Az alapító édesapa lánya, Soós Brigitta, a cég ügyvezetője méltán büszke arra, hogy szinte valamennyi termékük Magyar Termék védjeggyel, négy, nyolctojásos száraztészta-termékük pedig Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy arany fokozatával rendelkezik.

Úgy fogalmazott, a védjegyek valóban jó minőséget, biztos választást sugallnak és segítik a tudatos vásárlói döntést, de olyan felmérésük nincs, mennyivel vették le többen termékeiket a boltok polcairól, csak mert látták a csomagoláson feltüntetett védjegyeket. Ennek ellenére a védjegy minősít, hiszen kiváló alapanyagokból, szigorú kritériumoknak megfelelő gyártási folyamatokkal készítenek magas minőségű, hazai termékeket.

Jobban kinyílhat a pénztárca

A védjegy ismertsége az elmúlt években érzékelhetően nőtt, ahogyan az a Nébih idei, ezerfős, korra, nemre és statisztikai régióra reprezentatív kutatásából kiderült. A megkérdezettek fele ismeri és hitelesnek tartja a KMÉ-védjegyet, és 80 százalékuk szerint a Nébih megbízható szakmai hátteret nyújt a védjegy odaítéléséhez. A válaszadók közel kétharmada hajlandó többet fizetni egy KMÉ-védjeggyel ellátott termékért, ők akár átlagosan 14,5 százalékos felárat is fizetnének a kiváló minőségű élelmiszerért. „Tudjuk, hogy egy védjegy sikeressége az ismertségében rejlik, melyet többcsatornás kommunikációval, edukációs tartalmakkal igyekszünk növelni mind a lakosság, mind a márkatulajdonos élelmiszer-előállítók és -forgalmazók körében” – vallja Helik Ferenc.

Jelenleg 232 KMÉ-védjegyes termékkel találkozhatnak a fogyasztók a polcokon. Legnagyobb számban tejtermékeken (mint például tej, tejföl, túró, vaj, joghurt, trappista sajt, mascarpone), húskészítményeken (szalámi, párizsi) és különféle száraztésztákon tűnhet fel a védjegy, de már kovászos kenyér, vajas kifli, vajas kalács, sőt friss csirkehús, rozsliszt, puffasztott gabonaszelet vagy gyümölcsszörp kategóriában is megtalálható több védjegyet nyert termék is. „A KMÉ-védjegyet eredetileg elsősorban a feldolgozott termékek megkülönböztetésére szántuk, de az iparági szereplők igényeihez és a piaci trend alakulásához igazodva ma már KMÉ-védjegyes kígyóuborka, paprika, paradicsom, sőt sárgarépa vagy gyorsfagyasztott zöldborsó és zöldbab is kerülhet a fogyasztók asztalára. Büszkék vagyunk rá, hogy az élelmiszer-előállítók már 72 termékféleséggel tudnak védjegyre pályázni.”