Az elemzés során a kutatók a biztonságérzetet, a közösségimédia-használatot, a családi jövedelmet és az ADHD-diagnózist is figyelembe vették.
A vizsgálat egyik fontos újítása egy olyan mutató kidolgozása volt, amellyel pontosabban jellemezhették a gyermekek lakókörnyezetében található zöldterületeket. Ehhez az adott népszámlálási körzet fákkal borított területének és parkjainak arányát vették alapul. Így a különböző típusú zöldfelületeket is el tudták különíteni egymástól.
Az eredmények szerint a fás területek és a parkok közelsége kedvezően függött össze a gyermekek figyelmi feladatokban nyújtott teljesítményével.
Nem mindegy, milyen zöldterületen töltjük az időt
A figyelem-helyreállítási elmélet képviselői szerint a természetben van valami, ami önmagában is segíti a szellemi regenerálódást.
Fowler szerint a zöld környezet egyszerre képes lekötni a figyelmet, miközben teret enged a gondolatok szabad áramlásának. Ez a kettősség segíthet a figyelem helyreállításában.
Más kutatók úgy vélik, hogy a regeneráló hatás elsősorban a természetben végzett testmozgásnak, illetve a tisztább levegőnek köszönhető. Fowler és munkatársai ezért azt is megvizsgálták, hogy ezek a tényezők milyen szerepet játszhatnak a folyamatban.
Fotó: MMG/Kiss Gergő
„Úgy tűnik, a levegő minősége részben magyarázatot adhat arra, miért segítik a zöldterületek a figyelem helyreállítását” – mondta Fowler.
A kutatók egyelőre még nem tudják pontosan, milyen agyi folyamatok révén fejti ki hatását a természetben töltött idő. Felmerülhet az is, hogy egy csendes, sötét szobában pihenve még hatékonyabban regenerálódhatnánk. Korábbi vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy az emberek általában nem kedvelik az érzékszervi ingerektől való teljes elzártságot, és azt sem, ha egyedül maradnak a gondolataikkal.
– fogalmazott Fowler.
