Válságévként jellemezte a 2026-os évet Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondása szerint az ágazat stabilizálását célzó intézkedések mellett egy hosszabb távú, a mezőgazdaság ellenálló képességét erősítő programra is szükség van. Az előbbi a jelenlegi nehézségek kezelését szolgálja, az agrárklíma-reziliencia program pedig a megelőzésre, az alkalmazkodásra és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt.
A gazdálkodók rendelkezésére álló támogatási eszközök között az uniós KAP két pillére, a piaci intézkedések, a nemzeti agrártámogatások, a kedvezményes hitelek és garanciák, valamint a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szerepel. A nemzeti agrártámogatások éves kerete 60–80 milliárd forint, amelynek jelentős része az állattenyésztéshez, elsősorban a sertés- és a baromfiágazathoz jut. Ezek olyan területek, amelyek uniós forrásokból nehezebben támogathatók.
Kármértékek kontra források
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik legfontosabb eleme a kárenyhítés. A termelők hektáronként 1500–4000 forint befizetésével járulnak hozzá az alaphoz, amelyet az állam ugyanekkora összeggel egészít ki. Az elmúlt öt évben 2023 kivételével minden alkalommal felhasználták a rendelkezésre álló forrásokat.
Idén az előzetes becslések szerint a teljes kár elérheti a 800 milliárd forintot, a kárenyhítési rendszerben figyelembe vehető kár pedig legfeljebb 260 milliárd forint lehet. A jogos kárigények jelenleg mintegy 180 milliárd forintra becsülhetők.
A kárenyhítési alapban 23–24 milliárd forint áll rendelkezésre, amit a KAP stratégiai tervéből évente további mintegy 10 milliárd forinttal egészítenek ki. Az Európai Bizottság emellett külön válságtámogatási konstrukciót is engedélyezett a 2026-os károk kezelésére. Ennek keretében összesen 30–35 milliárd forintot kívánnak felhasználni, így a kárenyhítési és válságtámogatási források együtt mintegy 60 milliárd forintot tehetnek ki. A külön konstrukcióra november elejétől lehet pályázni, a kérelmek benyújtási határideje november vége.
A teljes kártérítés 80 százalékára azok a termelők jogosultak, akik díjtámogatott biztosítással is rendelkeznek; biztosítás hiányában a térítés mértéke 40 százalék.
A kockázatkezelési rendszer másik eleme, a krízisbiztosítás egyelőre kevés gazdálkodót ér el. A jövedelemstabilizációs eszköz jelenleg mintegy 200 résztvevővel működik. A belépők befizetett összegük többszörösét kaphatják vissza, ha jövedelmük külső okok miatt legalább 30 százalékkal csökken. A rendszer bonyolultsága és a kifizetések késlekedése miatt azonban módosításra szorul. A tervek szerint a jövedelemcsökkenési küszöböt 20 százalékra mérsékelnék.
Túligényelt fejlesztési keretek
A KAP második pillérében a beruházási támogatások iránti érdeklődés meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A 2021–2027-es időszakra biztosított 5300 milliárd forintos forrás kötelezettségvállalása már áprilisra megközelítette a 100 százalékot. A korábbi gyakorlat szerint a keretet a várható visszalépések miatt 120–125 százalékig is meg lehetett emelni, a jelenlegi költségvetési helyzetben azonban erre nincs lehetőség.
A 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás biztosítása is nehézségekbe ütközik, a Pénzügyminisztérium ugyanis nem tudja vállalni a teljes összeg kifizetését.
Kivételt jelentenek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások. Az öntözésfejlesztési, valamint a fagy- és jégvédelmi fejlesztések esetében ezért további forrásokat is felszabadítottak. Jövőre új vízprémiumprogram indulhat: a területükön vizet visszatartó gazdálkodók a megtartott víz mennyisége és időtartama alapján kaphatnak támogatást.
Bizonytalan a következő KAP kerete
A 2027 utáni közös agrárpolitika pénzügyi feltételeiről decemberben születhet döntés az Európai Tanácsban. A jelenlegi számítások szerint a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós keret 11,94 milliárd euróról 9,24 milliárd euróra mérséklődhet, és ebben még nincs benne a nemzeti társfinanszírozás, amely várhatóan szintén alacsonyabb lesz a jelenleginél.
Az új rendszerben ugyanakkor megszűnhetnek a mostani, elkülönített forráskeretek. Egyetlen nagyobb tervben kell majd összehangolni a különböző fejlesztési és támogatási célokat, ami Juhász Anikó szerint lehetőséget is teremthet arra, hogy az agrárium más területekről is forrásokat szerezzen.
A következő időszakban nagyobb hangsúlyt kaphat a generációs megújulás, amelyre a jelenlegi 3–4 százalék helyett már legalább 6 százalékos kötelező forrásarány körvonalazódik. Az innováció, a digitalizáció, valamint a klímaalkalmazkodás szintén kiemelt terület lesz. A helyettes államtitkár szerint a legfontosabb szempont a támogatási kifizetések folytonosságának megőrzése, ezért már februárban szeretnék benyújtani a magyar KAP-terv első változatát az uniós egyeztetésekhez.
