Kérdéses a KAP jövőbeni költségvetése
A következő többéves pénzügyi keret és az uniós költségvetés alakulása komoly aggodalomra ad okot. A jelenlegi tervek szerint a KAP költségvetése nominális értéken mintegy húsz százalékkal csökkenhet. Ha azonban az infláció hatását is figyelembe vesszük, a tényleges csökkenés akár 43 százalékos is lehet.
A vidéki térségek működőképességéhez számos olyan gazdasági és társadalmi tevékenység kapcsolódik, amely túlmutat a szűken értelmezett agráriumon. A költségvetés tagállami prioritások szerinti felhasználása ezért meghatározó lesz. Fennáll a veszélye annak, hogy a KAP-ból éppen a „K”, vagyis a közös jelleg és az európai szintű szolidaritás veszít jelentőségéből.
Különösen fontos kérdésnek tartom a szociális feltételrendszer jövőjét. Az október 26-i miniszteri tanácsi döntés kapcsán felmerült a KAP szociális feltételrendszerének eltörlése, ami jelentős visszalépés lenne. Ezt a mechanizmust a KAP egyik legfontosabb vívmányának tartom, hiszen a mezőgazdasági támogatások felhasználását a munkavállalói jogok és a tisztességes foglalkoztatás szempontjaival is összekapcsolja, mondta a szakértő.
A vidéki jólét ugyanis nem kizárólag a mezőgazdasági termelés eredményességén múlik. A tisztességes munkakörülmények, a megfelelő bérek és a helyi vállalkozások működőképessége ugyanolyan fontosak.
Körforgásos gazdaság és bioökonómia: új lehetőségek vidéken
Üdvözöljük az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseit, mert ezek erősíthetik a vidéki térségekben működő kis- és középvállalkozásokat.
A vidéki térségek versenyképességének javításához azonban nem elegendő új gazdasági tevékenységeket ösztönözni. Minőségi munkahelyekre, tisztességes bérekre és megfelelő szolgáltatásokra is szükség van. A fiatalok akkor maradnak a falvakban, ha nem kell lemondaniuk a városi élethez hasonló lehetőségekről.
Tchoukanov maga is egy olyan bolgár faluból származik, ahol a második világháború előtt 1400 ember élt. Ma mindössze hatvanan lakják. Ez jól mutatja, milyen folyamatok zajlanak Európa számos vidéki térségében. A nők helyzetét is kiemelten fontosnak tartja. Mint mondta: ha nem tudjuk biztosítani a nemek közötti egyenlőséget, a nők számára is vonzó élet- és munkakörülményeket, akkor ezeknek a térségeknek nem lesz jövőjük.
A Magyar Vidéki Paktum újszerű együttműködési modell
Az Európai Vidéki Paktumot az Európai Bizottság 2021 júniusában indította el, a vidéki térségek hosszú távú jövőképének részeként. A kezdeményezés célja, hogy 2040-ig közös európai, nemzeti, regionális és helyi fellépéssel erősebb, összekapcsoltabb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki térségek jöjjenek létre.
A párbeszéd lehet a kiút
Az EGSZB egyik legfontosabb feladata, hogy a civil társadalom véleményét közvetlenül eljuttassa az európai döntéshozókhoz. A tagszervezetek javaslatai a szakmai vitákon keresztül kerülnek a testület elé, majd a plenáris ülésen elfogadott állásfoglalások hivatalos véleményként jelenhetnek meg. A dokumentumokat megosztják a tagállamok illetékes kormányzati szerveivel is, és magyar nyelven szintén hozzáférhetők.
Nemrég két fontos véleményt is elfogadtunk, az egyik a Vidéki Paktumhoz, a másik a szociális gazdálkodáshoz kapcsolódott. A regeneratív gazdálkodás kérdésével szintén foglalkoztunk. Ezek a dokumentumok azt mutatják, hogy a civil szervezetek szakértelme valóban eljuthat a döntéshozatal legmagasabb szintjeire. A brüsszeli intézményi környezetben különösen fontos, hogy a helyi tapasztalatok és a gazdálkodók véleménye is megjelenjen.
A klímaváltozás kapcsán már harminc évvel ezelőtt is születtek szakmai vélemények és figyelmeztetések. Az azóta bekövetkezett károk azt mutatják, hogy a problémák felismerése önmagában nem elegendő. A vidéki térségek és a mezőgazdaság nem csupán elszenvedői a klímaváltozásnak, hanem a megoldás részesei is lehetnek.
Stoyan Tchoukanov az AGRYA-PVSZ közreműködésével látogatott Magyarországra.
