0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 7.

Nehéz korban kimagaslót alkotott

Tavaly volt Pfeiffer Gyula nagy formátumú erdőmérnök halálának 80., valamint az általa kiviteleztetett Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom és Pálos kolostor építési munkái megkezdésének 100. évfordulója.

Szerző: Schweighardt Ottó

Ebből az alkalomból jelent meg az életét és munkásságát összefoglaló kötet az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület kiadásában.

Az 1871-ben Pécsett született Pfeiffer Gyula személyében a magyar erdészettörténet jelentős alakját tisztelhetjük. Az erdőmérnököt 1916 októberében Ferencz József Bosznia-Hercegovina Magyar Királyi főerdőtanácsosává nevezte ki, 1926 és 1931 között pedig Kaán Károly hivatali utódaként, az akkori Földmívelésügyi Minisztérium Főosztályfőnöke volt.

pfeiffer gyula

A Sziklatemplom építését nemcsak kezdeményezte és irányította, de a II. József által elüldözött egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend Lengyelországból történő visszahívására alakult egyházi bizottságot is sikerrel vezette. Ennek köszönhető, hogy a pálosok csaknem 150 éves száműzetés után ismét visszatérhettek Magyarországra.

Másik fontos, országos jelentőségű beruházásnak, a Lillafüreden létesült Palotaszállónak és a környező turisztikai létesítményeknek is szellemi atyja és kiviteleztetője volt. Emellett például a Vésztőn bekövetkezett pusztító jegesár utáni újjáépítésben is kamatoztatta szaktudását.

Számos szakmai egyesületben vállalt vezető szerepet, például a középfokú végzettségű (mai szóhasználattal élve technikusi) erdész szakszemélyzet akkoriban formálódó, idén már a centenáriumi évfordulójához érkezett egyesületének, az MEVME-nek (Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet) a fővédnöke volt. Nem véletlen, hogy ennyire együtt tudott érezni az erdészek sorsával, gondjaival, hiszen apósa, Urbán Ferenc ugyancsak erdész volt a Majláth gróf uradalmában Alsó-Miholjácon.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Pfeiffer Gyulának a Szűzanya – Magyarok Nagyasszonya – tisztelete egészen áthatotta tevékenységét, ebben a spirituális térben élt és mozgott, olyan volt, mint Szent Maximilián Kolbe atya, mindent, minden kérését a Szűzanya kezébe helyezte. A pálos testvérüket pedig, aminek felnőttként részese lett, valószínűleg már kisgyermekként megérintette Pécsen, ahol született és javarészt nevelkedett.

Pfeiffer Gyula Budapest második világháborús ostromakor hunyt el, halálának időpontja pontosan nem ismert, holttá nyilvánítását a Budapest I-III. kerületi járásbíróság 1945. február 15-i dátummal mondta ki. Sajnos sírjának helyét sem tudjuk.

A nagy formátumú erdőmérnök munkásságával nagyon sokat adott a nehéz – Trianon utáni – időkben szakmánknak, és egész nemzetünknek is. Ez előtt tiszteleg az életútját összefoglaló kiadvány.

A budapesti, pálos Gellért-hegyi Sziklatemplomban már hagyományosan minden év november 3-án, Szent Hubertus püspöknek, szakmánk védőszentjének emléknapján, a 17 órakor kezdődő szentmisét az Országos Erdészeti Egyesület szándékára imádkozzuk.

Schweighardt Ottó

 

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: