Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy elindult egy olyan párbeszéd, amelynek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődnie. Felhívta a figyelmet a holisztikus megközelítés jelentőségére, valamint arra, hogy amikor arról hallunk, hogy Európa-szerte hány duzzasztómű van bontás alatt – ezek többsége, 70–80 százaléka két méternél kisebb –, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy Európában aktuálisan 8000 mű áll engedélyeztetés alatt. A problémákat tehát kontextusukban kell vizsgálni, de kétségtelen, hogy 2025-ben mintegy 600 művet bontottak el összeurópai szinten.
Ne tekintsük a mérnököket a vizek ellenségének
Mint azt Wagner úr elmondta, a Duna esetében az elmúlt évtizedek során 90 millió köbméter sódert termeltek ki. Felvetődött a kérdés, hogy mekkora rombolással járna, ha a Duna medrébe visszapótolnánk a hordalékot annak érdekében, hogy a meder visszakerüljön az eredeti szintjére, és ez mekkora szén-dioxid-kibocsátással járna… Azt természetesen meg kell akadályozni, hogy további bevágódások alakuljanak ki.
Wagner által elmondottak szerint nem kerülhető el, hogy a Dunán keresztirányú műtárgyak épüljenek. A szakember kiemelte: jelenleg 9 milliárd köbméter víz hiányzik a talajból, miközben jó esetben évente 4,5 milliárd köbméter víz érkezik Magyarország területére. Mindez jól érzékelteti a jelenlegi, meghatározó vízhiány mértékét, amely, mint mondta, pusztán lokális beavatkozásokkal nem orvosolható. A hiánypótlások tekintetében érdekes felvetés lehet, miszerint a hazai tetőkön potenciálisan évente 300 millió köbméter víz keletkezik (ez a szám csupán a családi házakra vonatkozik), tehát az ilyen irányú vízgyűjtésben is óriási lehetőség rejlik.
A vízlépcső megépítését akkor tartja kivitelezhetőnek, ha a kérdést minden érintett szakember bevonásával, holisztikus szemlélettel kezelik.
A növényzet is árulkodó
Hidrobotanikai szempontból értelmezte hazánk vízgazdálkodási helyzetét Dr. Szalma Elemér, a Magyar Hidrológiai Társaság Vizes Élőhely-védelmi Szakosztályának vezetője, aki felhívta a figyelmet a Kárpát-medence hidrológiai és hidrobotanikai feltérképezésének jelentőségére. Felmerül a kérdés: van-e igény a mezőgazdaságban az azonnali változtatásra? A modern duzzasztóművek a folyóvizek szezonális mozgását követik, jelenlétük azonban megváltoztatja folyóink botanikai összetételét, és a pangó vizek kialakulásának valószínűsége is növekszik, amely további, gyakran kedvezőtlen ökológiai és a faji összetételt érintő folyamatok kezdőpontja lehet… még a malária megjelenésének lehetősége is felmerült, amelynek nyilvánvalóan a klímaváltozás ágyaz meg a vízkezelési mechanizmusok elégtelensége mellett…
A beszélgetést Keresztes László Lóránt moderálta. A ,,VÍZLÉPCSŐ-VITA: mi a megoldás a súlyos vízválságra?” címen megrendezett kerekasztal-beszélgetés a Youtube-on is megtalálható.
