0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 8.

Fejben dől el, szelíd lesz-e egy róka

A szelíd rókák idegrendszerét vizsgáló kutatók olyan változásokat azonosítottak az agy egyik területén, amelyet korábban az agresszív viselkedéssel hoztak összefüggésbe.

Egy új tanulmányban háziasított, agresszív és vadon élő rókák agyát hasonlították össze. Az eltéréseket a hipotalamusz ventromediális részében, az agy alsó régiójában találták. Ez a terület egerekben is szerepet játszik az agresszió szabályozásában, az energiafelhasználással kapcsolatos döntésekben, valamint az anyai ösztönök és a társas viselkedés irányításában – írja a Phys.org.

A Current Biology folyóiratban megjelent kutatás egy több mint hat évtizeddel ezelőtt, Szibériában elindított klasszikus kísérlet eredményeire épül. Az 1950-es évek végén orosz genetikusok figyeltek fel arra, hogy az ezüstróka-tenyészetekben egyes állatok barátságosabban viselkednek gondozóikkal, míg mások kifejezetten agresszívak

róka ezüstróka szelíd
Illusztráció
Fotó: AlexeyNikandrov, Pixabay

A kutatók ezután tudatosan egymással párosították a szelídebb egyedeket. Mindössze hat generációnyi szelekció után már olyan almok születtek, amelyek kölykei maguktól keresték az emberek társaságát. A szelídebb rókákon idővel a háziasított állatokra jellemző testi tulajdonságok is megjelentek, például a lekonyuló fülek és a rövidebb orr.

Egérkísérletekben is kimutatták ezeket az összefüggéseket

„Azt szerettük volna megérteni, milyen idegrendszeri folyamatok állnak azoknak a viselkedésbeli változásoknak a hátterében, amelyek ilyen rövid idő alatt, a célzott szelekció hatására alakultak ki” – mondta Eirene Markenscoff-Papadimitriou, a Cornell Egyetem Mezőgazdasági és Élettudományi Karának molekuláris biológiai és genetikai tanszékén dolgozó adjunktus, a Rita Allen Alapítvány ösztöndíjasa és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás arra is rávilágíthat, hogy a különböző környezeti hatások milyen rövid idő alatt képesek megváltoztatni az agy szerkezetét

– tette hozzá a kutató.

A vizsgálat során a kutatók a hipotalamusz ventromediális (elülső/alsó oldalhoz közeli) régiójára összpontosítottak, mivel korábbi egérkísérletek már azonosítottak itt olyan különböző sejttípusokat, amelyek szerepet játszanak az agresszió szabályozásában.

ezüstróka róka szelíd háziasítás
Illusztráció

Fotó: AlexeyNikandrov, Pixabay

Oroszországi rókatenyészetek kutatóival együttműködve a tanulmány szerzői kilenc ezüstróka agyához jutottak hozzá: három szelídségre, három agresszivitásra szelektált, valamint három vadon élő állatéhoz. Az agyakat tartósították, majd rendkívül vékony szeletekre vágták. A hipotalamusz ventromediális részében fluoreszcens RNS-vizsgálati módszerrel azonosították a különböző sejttípusokra jellemző molekuláris markereket.

Fejben dől el, hogy agresszív vagy sem – nem pedig tanult viselkedés

Korábbi egérkísérletekben más kutatók optogenetikai módszert alkalmaztak, amelynek során fénnyel aktiváltak bizonyos idegsejteket. Ezek a sejtek az ösztrogénreceptor-alfa nevű fehérjét fejezik ki, és a hipotalamusz ventromediális régiójában találhatók.

„Ha aktiváljuk ezeket a sejteket, az egér azonnal megtámad egy másik egeret”

– magyarázta Markenscoff-Papadimitriou.

róka szelíd ezüst
Illusztráció
Fotó: AlexeyNikandrov, Pixabay

A kutatók azt feltételezték, hogy ezeknek a sejteknek az aránya eltér a különböző viselkedésű rókák agyában. A vizsgálat igazolta a feltevésüket: a szelíd rókák hipotalamuszában kevesebb olyan idegsejtet találtak, amely kifejezi az ösztrogénreceptor-alfát. Ezek a sejtek az agresszív viselkedést szabályozó idegi hálózat részét képezik.

A következő lépés annak feltárása lesz, hogy a háziasítás pontosan milyen folyamatokon keresztül idézi elő ezeket a változásokat a hipotalamusz eddig kevésbé vizsgált területén.

A tanulmány társszerzője, Anna Kukekova, az Illinoisi Egyetem Urbana–Champaign-i kampuszának genomikai és állattudományi docense azt tervezi, hogy megvizsgálja, miként befolyásolják a róka genomjának különböző területein bekövetkező mutációk ezeknek az idegsejteknek a fejlődését.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: