Vannak gazdik, akik már az első hűvösebb reggeleken előveszik a kutyakabátot, mások viszont úgy gondolják, hogy az állatoknak természetes védekezőképességük van, ezért nincs szükségük efféle kényeztetésre.

Az igazság valahol a kettő között található. Nem minden kutya viseli egyformán jól a hideget, és az sem mindegy, milyen hosszú ideig tartózkodik a szabadban, milyen a szőrzete, mekkora a testtömege, illetve milyen az általános egészségi állapota.

Nem minden kutya bundája egyformán véd a hidegtől

A kutyák hidegtűrését elsősorban a szőrzetük felépítése határozza meg. A vastag, kétrétegű bunda, amely egy sűrű aljszőrzetből és hosszabb fedőszőrökből áll, kiváló hőszigetelő. Az aljszőrzet levegőt tart vissza a bőr közelében, a fedőszőrök pedig részben a nedvességtől és a széltől védik az állatot.

Egészen más a helyzet a rövid, vékony szőrű, aljszőrzettel alig vagy egyáltalán nem rendelkező kutyákkal. A magyar vizsla, a whippet, a dobermann vagy a csivava például könnyebben áthűlhet, különösen akkor, ha huzamosabb ideig kell a szabadban tartózkodnia. A rövid szőr önmagában még nem minden, hiszen a testfelépítés is számít. A karcsú, kevés testzsírral rendelkező állatok általában érzékenyebbek a hidegre, mint a nagyobb testű, robusztusabb kutyák.

A szőrtelen vagy csaknem szőrtelen fajták, például a kínai meztelen kutya, különösen nagy figyelmet igényelnek. Számukra a téli ruházat nem divatkiegészítő, hanem a komfortérzet és a megfelelő testhőmérséklet fenntartásának fontos eszköze lehet.

A testméret és az életkor is sokat számít

A kisebb testű kutyák általában gyorsabban veszítenek hőt, mint a nagyobbak. Ennek egyik oka a testfelület és a testtömeg aránya: a kis testű állatoknak a testtömegükhöz viszonyítva nagyobb a hőleadó felületük.

Ezért egy csivava vagy yorkshire terrier hamarabb fázhat meg egy hideg, szeles séta során, mint egy hasonló szőrzetű, de jóval nagyobb testű kutya.

Az életkor szintén fontos tényező. A kölykök hőháztartása még nem olyan fejlett, mint a felnőtt állatoké, ezért nehezebben alkalmazkodhatnak a szélsőséges hőmérséklethez.

Az idős kutyák esetében pedig az anyagcsere lassulása, az izomtömeg csökkenése és az esetleges ízületi betegségek is fokozhatják a hidegérzékenységet. A krónikus betegségben szenvedő, legyengült vagy lábadozó állatoknak szintén nagyobb szükségük lehet a védelemre.

A túlsúlyos kutyákról gyakran feltételezik, hogy a zsírréteg miatt kevésbé fáznak, de ez nem feltétlenül igaz.