0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 13.

A madagaszkári kis süntanrek, aki nem is sün

A madagaszkári kis süntanrek (Echinops telfairi) a hazai terrarisztika egyik talán legkülönlegesebb képviselője. Nem sokan tenyésztik és nem is sok helyen lehet róluk olvasni.

Szerző: Molnár Balázs

Véleményem szerint nem kap akkora figyelmet, mint amit megérdemelne a faj. Mitől is olyan különleges kisállatok?

Bár megjelenésében az afrikai fehérhasú törpesünre emlékeztet, biológiailag és anatómiailag is teljesen eltérőek. A tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és az Afrotheria öregrendbe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy legközelebbi rokonai a valódi sünök helyett az elefántok, a szirtiborzok és a tengeri tehenek. Ez elsőre meghökkentő lehet mindenki számára.  Hisz a sünökhöz hasonló tüskés kültakaró, miatt ránézésre mindenki oda sorolná őket. Viszont ez a hasonlóság, szimplán a konvergens evolúció eredménye. A ragadozók elleni védekezésként a két faj egymástól függetlenül fejlesztett ki hasonló anatómiát.

Sünöknél valamivel primitívebb emlősök. Kloákával rendelkeznek és a testhőmérsékletszabályozásuk is kevésbé fejlett a sünökéhez viszonyítva.
Madagaszkári kis süntanrek
Madagaszkári kis süntanrek (Echinops telfairi)
Fotó: Wilfried Berns www.Tierdoku.com, CC BY-SA 2.0 DE, Wikimedia Commons

Előfordulásuk és életmódjuk

süntanrek
A kis süntanrek elterjedési területe
Forrás: IUCN Red List of Threatened Species, species assessors and the authors of the spatial data., CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons

Ezek az állatok kizárólag Madagaszkár délnyugati, szárazabb lombhullató erdeiben és félsivatagos cserjéseiben találhatók meg. Életmódjuk szemi-arboreális (félig fán lakó, félig talajlakó), ami éles kontrasztban áll a talajon mozgó sünökkel. Kiválóan másznak, és előszeretettel húzódnak meg fák odvaiban. Azonban ők is éjszakai állatok, így a sötétedés beállta után kezdenek neki a táplálékkeresésnek elsődlegesen a lombok között és az aljnövényzetben.

Megjelenés és fizikai adottságok

Kifejlett testhosszuk általában 13–18 centiméter közé tehető. Testtömegük erősen szezonális. Ez annak köszönhető, hogy a téli nyugalmi időszak előtt vastag zsírréteget halmoznak fel. Szemük apró, látásuk gyenge, a tájékozódásához az orrukra támaszkodnak. Kiváló szaglásuk van és a pofájukon lévő érzékeny bajuszszálak segítik a tájékozódásban őket.

Végtagjaik a fán lakó életmódhoz idomultak, megnyúlt lábujjakkal rendelkeznek, farkuk nincs.

Veszély esetén összegömbölyödnek, de nem tudnak tökéletesen zárt, áthatolhatatlan gömbbé alakulni, mint a sünök.

A számukra ideális terrárium

Tartásához a mászási igény és a huzatérzékenység miatt egy ketrec helyett inkább egy jól szellőző terrárium az ideális. Egy állat vagy egy pár számára a minimális alapterület 100×50 cm. A magasságot vastag, stabilan rögzített mászóágakkal és parafakérgekkel lehet kitölteni. Az aljzat legalább 5-6 cm vastag kókuszrost lehet. A poros faforgács szigorúan tilos, mert súlyos légúti gyulladást okozhat az állatoknak. Biztosítani kell 2-3 sötét bújót és egy fürdőhomokos tálat is nekik.

A csincsillákhoz hasonlóan homokfürdőznek, de egyedi szokásuk, hogy a homokot a nyálukkal elkeverve a tüskéikre kenik tisztálkodás során.

Tavasztól őszig melegítőlámpával 28–31 °C-os nappali hőmérsékletet kell fenntartani a terrárium egyik felében és egy hűsebb pontot is, ahova el tud vonulni az állat, ha melege lenne.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu