Csökkent a munkaerő-felhasználás
A mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagok és szolgáltatások – például a vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek, takarmányok, energia és különböző szolgáltatások – értéke, vagyis a folyó termelőfelhasználás 2755 milliárd forintot tett ki, 4,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A nettó vállalkozói jövedelem 34 százalékkal, 707 milliárd forintra nőtt. A termelési tényezők jövedelme 16 százalékkal bővült, emellett a támogatások is hozzájárultak az emelkedéshez: a termelési támogatások nettó összege 94 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, és meghaladta a 899 milliárd forintot.
A fizetett munkaerő ráfordítása 6,6, a jellemzően családi, nem fizetett munkaerőé 5,9 százalékkal mérséklődött.
A mezőgazdaság – az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt – a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 3,2 százalékát állította elő.
Az Alföld adja a kibocsátás közel felét
A mezőgazdasági termelés területi koncentrációja jelentős: az Észak- és Dél-Alföld együttesen a teljes kibocsátás 48 százalékát adta. A két régióban volt a legmagasabb az egy hektárra jutó mezőgazdasági vállalkozói jövedelem is, 193, illetve 187 ezer forint. Az országos átlag 141 ezer forint volt hektáronként, a régiós értékek pedig 49 és 193 ezer forint között szóródtak.
A művelési ágak közül a gyümölcsösökben volt a legnagyobb az egy hektárra jutó termelési érték, 1,7 millió forint, míg ez a szőlő és bor esetében 1,6 millió forintot tett ki.
Magyarország az uniós mezőgazdasági kibocsátás 2 százalékát adta 2025-ben, ugyanakkor egyes ágazatokban ennél jóval nagyobb a súlya. Az uniós kukoricakibocsátás 6,9 százaléka, az ipari növények – főként olajos magvak – 5,3 százaléka, a baromfiágazat kibocsátásának pedig 4,6 százaléka származott hazánkból. A hazai munkaerő-termelékenység ugyanakkor továbbra is elmaradt az uniós átlagtól: egy éves munkaerőegységre 12,3 ezer euró hozzáadott érték jutott, ami az EU-átlag közel 60 százaléka.
