0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 17.

Műholdas jeladókkal követik a dolmányos varjak mozgását a kutatók

GPS-t kapott Darwin, Sir David, Ottó és Linné – újabb mérföldkőhöz érkezett a Debreceni Egyetem két évtizede tartó városi varjúkutatása.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ szakemberei napelemes GPS-nyomkövetőkkel látták el a madarakat, hogy pontos képet kapjanak a városi ökoszisztémában betöltött szerepükről és mindennapi szokásaikról.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2005 óta kutatja a dolmányos varjak ökológiáját Debrecenben.

A tanszék munkatársai és hallgatói fészekfelmérések, fészkelési és költésbiológiai jellemzők vizsgálata mellett fiókákat és felnőtt madarakat is egyedileg jelöltek, előbb színes gyűrűkkel, majd szárnybilétákkal. Most a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központja (DBK) és a MÉK együttműködésében 10 dolmányos varjú mozgását tudják majd nyomon követni a szakemberek GPS-jeladók segítségével.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a dolmányos varjú a városi ökoszisztéma fontos része. Egy elég vitatott helyzetű állatról van azonban szó. Sokan nem szeretik őket, miközben jelentős ökológiai szerepük van az embereknek okozott kellemetlenségek, károk mellett.

Ezért fontos, hogy minél többet tudjunk meg ezekről a rendkívül alkalmazkodóképes és intelligens madarakról, hiszen annál jobban megérthetjük a városi élővilágban betöltött szerepüket – mondta Kövér László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője, aki már több mint húsz éve vizsgálja a városi varjúpopulációt.

Fotó: unideb.hu

A dolmányos varjú vagy szürkevarjú az 1980-as években még ritka madár volt Debrecenben. A 2000-es évek elejére azonban állandó fészkelővé vált, 2005 után pedig robbanásszerűen megszaporodtak a városi állományai. A kezdeti tizenhárom fészekhez képest ma már több mint 150 pár költ Debrecen északi városrészében.

– Az eredetileg agrárkörnyezethez kötődő faj a városban kiváló fészkelőhelyeket talált, és alig van természetes ellensége, gyakorlatilag csak fajtársaik fosztják ki a fészkeiket. Emellett a kommunális hulladék, valamint a kóbor macskáknak és kutyáknak kihelyezett lakótelepi ételmaradékok is bőséges táplálékot biztosítanak számukra. A varjú a városi környezet egyik csúcsragadozójának számít, megítélése pedig egyre megosztóbb. A kutatásunk célja, hogy hiteles információkkal segítsük a városgazdálkodókat, vadgazdálkodókat és a lakosságot az ember–állat konfliktusok kezelésében – tette hozzá Kövér László.

A modern nyomkövetési eszközöknek köszönhetően lehetőség nyílik a faj városi életmódjának részletesebb tanulmányozására, mozgásuk, illetve költési és táplálkozási területeik vizsgálatára.
Forrás: unideb.hu

Magazin ajánló: