A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ szakemberei napelemes GPS-nyomkövetőkkel látták el a madarakat, hogy pontos képet kapjanak a városi ökoszisztémában betöltött szerepükről és mindennapi szokásaikról.
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2005 óta kutatja a dolmányos varjak ökológiáját Debrecenben.
A tanszék munkatársai és hallgatói fészekfelmérések, fészkelési és költésbiológiai jellemzők vizsgálata mellett fiókákat és felnőtt madarakat is egyedileg jelöltek, előbb színes gyűrűkkel, majd szárnybilétákkal. Most a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központja (DBK) és a MÉK együttműködésében 10 dolmányos varjú mozgását tudják majd nyomon követni a szakemberek GPS-jeladók segítségével.
Ezért fontos, hogy minél többet tudjunk meg ezekről a rendkívül alkalmazkodóképes és intelligens madarakról, hiszen annál jobban megérthetjük a városi élővilágban betöltött szerepüket – mondta Kövér László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője, aki már több mint húsz éve vizsgálja a városi varjúpopulációt.

A dolmányos varjú vagy szürkevarjú az 1980-as években még ritka madár volt Debrecenben. A 2000-es évek elejére azonban állandó fészkelővé vált, 2005 után pedig robbanásszerűen megszaporodtak a városi állományai. A kezdeti tizenhárom fészekhez képest ma már több mint 150 pár költ Debrecen északi városrészében.
– Az eredetileg agrárkörnyezethez kötődő faj a városban kiváló fészkelőhelyeket talált, és alig van természetes ellensége, gyakorlatilag csak fajtársaik fosztják ki a fészkeiket. Emellett a kommunális hulladék, valamint a kóbor macskáknak és kutyáknak kihelyezett lakótelepi ételmaradékok is bőséges táplálékot biztosítanak számukra. A varjú a városi környezet egyik csúcsragadozójának számít, megítélése pedig egyre megosztóbb. A kutatásunk célja, hogy hiteles információkkal segítsük a városgazdálkodókat, vadgazdálkodókat és a lakosságot az ember–állat konfliktusok kezelésében – tette hozzá Kövér László.



