Fajtaváltásra is szükség lehet
Most van lehetőség az adatok értelmezésére, a következtetések levonására. Április 1-jétől augusztus 31-ig minden nap figyelték az ET (evapotranspirációs)-értékeket, mennyi csapadék hullott, mennyit öntöztek, hol voltak deficitek, hol kellett volna esetleg az eddigi gyakorlaton változtatni. Több vizet sajnos nem tudnak biztosítani, a meglévő lehetőségeket kell maximálisan kihasználniuk.
„Önmagában az öntözés nem old meg mindent. Ha nem integráltan gondolkodunk az öntözésről, akkor gyengébb vagy még ennél rosszabb eredményeket fogunk elérni a következő években. Nagy szükség lenne olyan alanyokra, fajtákra, klónokra, melyek ezt az időjárást is jól viselik.
– magyarázta szakember.

Fotó: Viniczai Sándor
A hőségre érdekesen reagált a Tramini, apró fürtjei elrejtve maradtak a lombfalban, ugyanez elmondható a Sauvignon blanc-ról is. A Rajnai rizling szépen teljesített öntözetlen területeken, a veszteség 20-30 százalékon belül volt. A Királyleányka azonban nagyon nehezen tolerálta a hőséget és a szárazságot.
Az öntözés feltételei
Beszélgetésünk során a művelési költségek is felmerültek. Az inputanyagok éves szinten 8-10 százalékkal drágulnak, a szőlő ára viszont ezt egyáltalán nem követi. A növényvédelemben idén a gombaölő szereken lehetett spórolni, viszont a rovarok elleni védekezés kötelező volt. Akárhogyan is számolunk, 8-10 tonnás átlagtermés jelenti az önköltséget.
Az öntözési beruházás 2017-2018-ban 3,2 millió forintba került hektáronként. Ezt segítette a 45 százalékos támogatás. Azóta megnőttek a bekerülési költségek, de sokkal jobbak a támogatási feltételek. Ha konzorciummal pályázik valaki, akár 70 százalékos támogatási intenzitást is el lehet érni. Az öntözéshez két dolog mindenképpen kell, víz és áram, amelyek többnyire nem szoktak az ültetvényekben rendelkezésre állni, ezek biztosítása kerül a legtöbbe.
Május és augusztus között nagy mennyiségű áramot használunk, utána szinte semmit. Ezt a hálózat nem kedveli, tárolni kellene az energiát, de ahhoz a beruházás igen drága” – hívta fel a figyelmet, hogy mindent elektronikusan (tabletről, telefonról) vezérelnek és nyomon követnek, ha nincsenek kint.
A szakember szerint támogatással együtt öt év alatt megtérült a beruházás úgy, hogy szőlőt értékesítenek valamivel a hazai átlagár felett. Ha azonban nagyobb értéket hoznának le egy hektárról, a megtérülés ennél jóval gyorsabb is lehetne.
Összességében egy dolgon kell elgondolkodni: tudunk-e öntözés nélkül jövedelmezően gazdálkodni, illetve hosszú távon mi jelenti majd a megoldást a klímaváltozásra. Mert önmagában a szőlő öntözése biztosan nem lesz elegendő.



