Az európai Alpokban az erdőhatár közelében a fák alatt és a nyíltabb területeken igen gyakoriak a törpe rododendronok. A borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum) jobban tűri a meszes alapkőzetet, a rozsdás havaszépe (Rhododendron ferrugineum) viszont inkább a savas kémhatású őskőzeteken fordul elő. A levelek fonáka alapján a legkönnyebb megkülönböztetni őket, utóbbi a nevéhez hűen rozsdaszínű. A Rhododendron név görögül rózsafát jelent, magyarul is néha havasi rózsának nevezik őket. A hangafélék családjának tagjairól tudjuk, hogy a savas kémhatású talajokat jobban kedvelik, erősen meszes közegben legyengülnek, majd elpusztulnak, nem tudják kellő mennyiségben fölvenni a vasat és a mangánt. A meszes alapkőzeten élő fajok olyan élőhelyeken fordulnak elő, ahol az aljnövényzet igen dús, így az elhalt növénymaradványok gyakran vastag humuszréteget képeznek a mészkő fölött. Az abban lévő huminsavak savanyítják a talajt. Télen vastag hótakaró védi a növényeket, a kiálló ágak levelei gyakran megbarnulnak, elszáradnak a téli szelek, vagy az erős napsütés hatására. (…)
Havasi törpecserjék
A hegyekben az erdőhatár közelében a rövid tenyészidőszak nem felel meg az egy-két éves fajoknak, ezekből alig találunk néhányat. Leginkább az évelők hódítnak ott teret, de akad jónéhány törpecserje is. Magasságtól függően a törpecserjék az összes faj 10-17%-át teszik ki, számuk fölfelé haladva csökken, akárcsak a termetük.
Forrás:
