A hunyorok ősi nemzetség, a növényrendszertan elején kaptak helyet, a hunyorfélék családjában. A hófehér „szirmok” valójában csészelevelek, a sziromlevelek pedig mézfejtőkké alakultak, kis zöld csövecskék a porzók sokasága mellett. Nagyon korán nyílik, bár azt is mondhatnánk, hogy nagyon későn, hiszen enyhe teleken, vagy meleg helyen, cserépben karácsonyra kivirágzik, innen a karácsony rózsája név. E nevet az angolok adták neki, mert az ő óceáni klímájú hazájukban karácsonyra kinyílik. Termése hármas tüszőcsokor. Termésérés idején a virágtakaró levelek szép rózsaszínűre színeződhetnek, a kertben sajnos nem mindig, ha pedig nem történt sikeres terméskötés, akkor egyáltalán nem. Tőlevélrózsás évelő (bár ez a föld felszínén nem annyira egyértelmű, mint mondjuk a kövirózsánál). A levele ölbefogottan összetett, ami a növényvilágban viszonylag ritka szerkezet. A levelek áttelelnek, és akkor száradnak le, amikor tavasszal az újak kihajtanak.
A növény minden része mérgező alkaloidokat tartalmaz. Azt tartják, hogy a magyar hunyor név éppen erre vonatkozik, a huny szóból képezték kábító, altató hatása miatt.
Hazánkban a fekete hunyor sajnos nem honos, legközelebb a Bécs melletti Raxalpen látható nagy tömegben, ha kora tavasszal megyünk, közvetlenül hóolvadás után. Márciustól május elejéig – hóviszonyoktól függően – láthatunk nagyon szép példányokat. Nem sokkal merészkedik az erdőhatár fölé, inkább a fenyvesek ritkásabb részein, illetve azok szélén él. Az erdőirtások helyén igen jól szaporodik. A virágüzletekben, kertészeti árudákban nálunk is kapható januártól.
A kertben nincs sok gond vele, ajánlatos laza, humuszos, üde talajba ültetni. Ha barnulni kezdenek virágzás idején a levelek, akkor mindenképp tőből vágjuk le őket, mert különféle gombás fertőzések melegágyai lehetnek, amibe aztán a növény belepusztulhat. Erre különösen hideg és nagyon nedves, csapadékos időben érdemes odafigyelni. Fenyőerdők szélén él, ezért szereti a talajba kevert (esetleg már komposztált) fenyőtűt.
Cserépben is tartható, akár erkélyünk téli-kora tavaszi dísze is lehet. Érdemes akkora edényben nevelni, hogy vaskos gyökerei kényelmesen elférjenek. A szűk helyet nem szereti, arról nem is beszélve, hogy tápanyagigényes. Nagyobb edényben a talaj hőmérséklete is kiegyenlítettebb. Minél kevesebbet bolygassuk a
gyökereit. Télen csínján kell bánni az öntözéssel, és ha kint hagyjuk a szabadban, akkor különösen vigyázzunk arra, hogy ne legyen vizes a talaja, de ne is száradjon ki teljesen. Biztonságosabb, ha a cserepes növényt világos, fagymentes, de hűvös, 0-5 C-fokos helyiségben teleltetjük. November tájékán már megjelennek a talaj felszínén a bimbók. A szabadban ezek még jó ideig nem moccannak, ha viszont olyankor hűvös, 10-15 °C-os helyiségbe, majd 2-3 hét múlva a 20-21 °C-os szobába visszük, akkor karácsonyra kivirágzik.
Akár az ünnepi asztalon, akár a tél végi bátortalan napsütésben szívderítő látvány a fekete hunyor hófehér virága.
