A hígtrágya környezetre veszélyes voltát az egyes országok különböző módon ítélik meg és ennek megfelelően szabályozzák a kijuttatást is, de jellemző, hogy a hígtrágya elhelyezése engedélyhez és kijuttatási tervhez kötött, amelyet a talajvédelmi hatóságok bírálnak el. Az eljárás során talajvizsgálatokkal kell igazolni a talajok nitrátterhelését és meg kell határozni a hektáronként kijuttatható, ellenőrzött összetételű hígtrágya mennyiségét. Az engedélyeztetés elmulasztása jelentős talajvédelmi bírság megfizetésével járhat. Mivel a kijuttatás talajállapothoz és területhasználathoz kötött, ezért a hígtrágyás állattartó telepeken és biogázüzemekben minimum hat hónapra elegendő tárolókapacitást kell biztosítani.
Az injektálás technológiája
Napjainkban a hígtrágyák legkörnyezetbarátabb kijuttatási módja vitathatatlanul annak talajba injektálása. Erre a leggyakrabban alkalmazott műszaki megoldás a hígtrágyaszállító tartálykocsi alvázára hátul felfüggesztett különböző kialakítású injektálóberendezés, amelyekkel szakaszosan, szállítással összekötve fordulónként végezhető a kijuttatás. Ezen kívül a traktorra függesztett hígtrágyainjektor kiszolgálására a köldökcsöves módszert is alkalmazzák, amikor az injektáló traktor maga után húzza a hígtrágyát az injektorba eljuttató nagyszilárdságú rugalmas csővezetéket. A traktorra függesztett injektor hígtrágya-ellátása a párhuzamosan haladó tartálykocsiról is történhet. A köldökcsöves kijuttatás előnye a nagy teljesítménye, kisebb az eszközigénye és minimális a talajtömörítő hatása. A hátránya, hogy a hígtrágyatárolótól 600-800 méter távolságig alkalmazható, illetve ennél nagyobb távolságok esetében kiépített hígtrágyaelosztó csővezetékekre és hidránsokra van szükség. A párhuzamos kijuttatás előnye, hogy egy injektort több tartálykocsival lehet kiszolgálni, így a kijuttatás folyamatosan végezhető. Nem kell valamennyi tartálykocsihoz megvásárolni az injektort. Ugyanakkor a területen a párhuzamos haladás összehangolt járműmozgást igényel, és a két erőgép nyomában valamivel nagyobb a taposási kár is.
A hígtrágyák zömét a szántóföldre juttatják ki, többnyire a betakarítás utáni vegetációmentes időszakokban. November vége és február eleje közötti időszakban azonban a talajok befogadóképességének bizonytalansága és a lefolyó felszíni vizek szennyezhetősége miatt nem engedélyezett a kijuttatás. De alkalmazott módszer a széles sortávú szántóföldi kultúráknál (pl. kukorica) növénytáplálási céllal a sorközi kijuttatás is. A legelők és rétek is meghálálják a talajukba injektált hígtrágyát, természetesen a legeltetés és kaszálás közötti időben. Ugyancsak jól hasznosul a hígtrágya az ültetvények sorközébe injektálással, különösen a széles sorközű szőlő- és gyümölcsültetvényekben, ahol a tartálykocsis injektáló még képes közlekedni.
Az utóbbi időben egyre terjed a hígtrágyák sávműveléses (Strip Till) technológiákba történő injektálásos kijuttatása. A sávműveléses technológiák lényege, hogy nem az egész területet művelik meg, hanem csak azt a 15-20 cm-es sávot, ahová a növény kerül, biztosítva a fejlődéséhez szükséges kedvező feltételeket. A hígtrágyainjektálás a sávművelés első művelete, amelynek során különböző eszközökkel megművelik a sávot és az injektor segítségével a vetési mélység alá 10-12 cm-rel kijuttatják a hígtrágyát a sávba. Ezzel egy hígtrágyázott művelt sávos magágyat alakítanak ki a vetéshez, majd ezt követően néhány nap múlva ebbe történik a vetés, sorban a sáv középvonalában vagy ikersorban. A sávok közötti műveletlen területet vegyszeres kezeléssel tartják gyommentesen. Ezt a technológiát a gépek nagy pontosságú helyzetmeghatározása tette lehetővé, amely akár 40-50 százalékos élő- és gépi munka megtakarítással is járhat.
Az injektorok kialakítása
A hígtrágya-injektáló berendezések két legfontosabb egysége a hígtrágyaadagoló és szétosztó berendezés, amely szabályozottan és homogenizáltan juttatja el a hígtrágyát a tartályból a talajba injektálókig, valamint a talajban dolgozó injektáló szerszám. A talajba injektáláshoz a töltő-ürítő szivattyúval felszerelt tartálykocsik az alkalmasabbak, amelyek nagyobb folyadéknyomással dolgoznak és a folyadékszállításuk is pontosabban szabályozható. A hígtrágya homogenizálását és szétosztását a tartály, illetve az injektor közé beépített körforgó (rotációs) vagy csigás berendezések végzik az egyes gépeken. A rotációs berendezéseknél hidromotorral hajtott késes tárcsák aprítják fel a hígtrágyában található szilárd részeket és folyamatosan tisztítják a bevezető csövek beömlő nyílásait, biztosítva ezáltal a hígtrágyának az injektor kapákhoz történő akadálytalan eljutását. A csigás elosztóknál az ovális ház alsó felében forgó rozsdamentes csigák aprítják fel a szilárd részeket és juttatják a hígtrágyát a csigavályú alján található levezetőcsövekbe. Ez utóbbi megoldás nagyobb folyadéktérfogatot mozgat egyidejűleg és kisebb az eldugulás veszélye, és az elosztó csigák végénél pedig idegen anyag (kő, fémdarabok stb.) befogadására alkalmas csapdával is rendelkezik, amely szintén megakadályozza az esetleges károsodásokat, illetve dugulásokat. A csigalevelek juttatják el a csapdába az idegen anyagokat. A szétosztó berendezésektől kisebb átmérőjű (2-3 colos) acélhuzal betétes műanyag gégecsöveken jut el a hígtrágya a talajba dolgozó szerszámokig. Minden szerszám egyedi levezetőcsővel rendelkezik.
Hígtrágya gyepre és szántóföldre
Az injektáló szerszámoknak sokféle változatával lehet találkozni a gyakorlatban. Külön csoportot képeznek a gyepinjektorok, amelyek nem törik fel a gyep felszínét, hanem csak hasítékot képeznek a gyep talajába és abba juttatják ki a hígtrágyát. Ezek lehetnek késes- vagy egyenes tárcsás hígtrágyacsoroszlyák, amelyek 25-30 cm-es osztásközzel helyezkednek el a gerendelyen és rugós terhelés tartja mindegyiket a talajban. Munkaszélességük 3-tól akár 18 méterig terjed. Legegyszerűbb megoldású gyepinjektorok az ejtőcsöves kijuttatók megerősített csöveinek végére felhelyezett késes papucsok (csúszó csoroszlyák), amelyeket laprugók tartanak a gyep talajába. Ezek a berendezések 9-18 méter közötti munkaszélességgel készülnek és 10-12 cm mélyen képesek injektálni. Masszív felépítésűek és mélyebben (12-15 cm) injektálnak az egyenes tárcsával kombinált levezetőcsöves berendezések, amelyek általában 3 és 8 méter közötti munkaszélességgel készülnek.
A sorban elhelyezett 400-500 mm átmérőjű, rugós megtámasztású, karos felfüggesztésű, állítható ráhelyezési szögű egyenes tárcsák képezik a hasítékot a gyepbe, amelybe tárcsás csoroszlyára szerelt csonkok juttatják ki a hígtrágyát. A tárcsák dőlésszöge és munkamélysége is állítható. Egyes injektáló csoroszlyák után simahenger is kapcsolható, amely összezárja az injektált hasítékot a gyepfelszínen.
A szántóföldi-hígtrágya injektálóknak sokféle megoldása ismert, amelyek telepítése gyakran a különböző talajművelő szerszámok konstrukcióját követi. így lehetnek késes csúszócsoroszlyás kialakításúak, különböző merev- vagy rugósszárú kapakialakítások, illetve tárcsás megoldások. Az ejtőcsöves kijuttatók csővégére rögzített laprugós megtámasztású csúszó-csoroszlyás injektorokkal, szántott és elmunkált talajba lehet nagy területteljesítménnyel kijuttatni a hígtrágyát. A merev- és rugósszárú kapákkal bolygatatlan vagy hántolt tarlóba is végezhető az injektálás. A szántóföldi kultivátoroktól kölcsönvett kapák fellazítják, aprítják és keverik a talajt, valamint a szármaradványokat, miközben a talajba dolgozzák a kijuttatott hígtrágyát.
Többféle kapaszár- és kapakialakítással lehet találkozni, a szimpla csavart, illetve széles rugós-lapos kapaszáraktól a duplarugós kapaszár kialakításokig, a véső-, a szívalakú, valamint a lúdtalp kialakítású kapákig. Ezek egy- vagy két sorban helyezkedhetnek el és minden kapához csővezetéken jut el a hígtrágya. Ezekkel az injektorkapákkal akár nem művelt vagy hántolt tarlóba és mulccsal borított területeken is jó minőségben lehet dolgozni. Ugyancsak kiegészíthetők talajlezáró hengerrel vagy hengerboronával.
A hígtrágya-kijuttatással egyidejűleg sekély alapművelést is végeznek a területen a pótkocsi után kapcsolt injektorok. Szántóföldi injektálásra jól használhatók a különböző tárcsás csoroszlyákkal vagy tárcsás boronákkal kombinált injektorok. Az egyenes sornyitó tárcsás csoroszlyából és levezető csőből felépülő, kiemelhetően a tartálykocsi mögé függesztett vagy köldökcsővel, illetve párhuzamosan haladó tartálykocsiról kiszolgált traktorra függesztett injektorok 3-8 méter közötti munkaszélességgel készülnek és a talaj különösebb bolygatása nélkül a csoroszlya által készített hasítékba juttatják a hígtrágyát. A hasítékot képező tárcsás csoroszlyalapok átmérője 400 és 510 mm között változik. Újabban megjelentek a kompakt, úgynevezett rövid tárcsás injektálók és talajba munkálók is. Ezek a tartálykocsi mögé függesztett csipkés, egyedileg csapágyazott, egy- vagy két sorban elhelyezett gömbsüveg vagy kúpos tárcsalapokból épülnek fel, amelyek a tarlóhántással egy-menetben dolgozzák be a tárcsasor elé vagy a két tárcsasor közé kiadagolt hígtrágyát. Ezek vonóerőigénye már jelentős, amely erősített pótkocsi alvázat és nagyobb teljesítményű erőgép használatát teszi szükségessé. Munkaszélességük 3 és 8 méter között alakul, a kompakttárcsát alkotó tárcsalapok átmérője pedig 400 és 500 mm közötti. A különböző talajművelő szerszámmal kombinált hígtrágya injektorok gerendelyét munka közben kétoldalt mélységszabályzó kerekek támasztják alá. A 3 méternél nagyobb munkaszélességűek szállításkor hidraulikusan összecsukhatók. A hígtrágyák kijuttatásánál is alapkövetelmény a szabályozhatóság, mert csak így tarthatók be a környezetvédelmi határértékek. A mennyiségi szabályozásra a szivattyú szállítási teljesítményének változtatásával, illetve tolózárak nyitásával és zárásával kínálkozik lehetőség. A beinjektált terület és a kijuttatott hígtrágya mennyiségéből határozható meg a dózis nagysága.
A kézi szabályozás mellett rendelkezésre állnak a különböző elektronikusan vezérelt távszabályzó rendszerek és átfolyásmérők is a korszerű tartálykocsikon, melyek segítségével a traktorba elhelyezett terminálon keresztül szabályozható és ellenőrizhető a kijuttatás. A legfejlettebb elektronikus kijuttatás vezérlők GPS műholdas helyzetmeghatározással, ISOBUS kapcsolattal, sorvezetővel, illetve automatikus kormányzással dolgozva helyspecifikus – digitalizált talaj tápanyagmérleg és nitrátterhelés szerinti – kijuttatásra is alkalmasak.
Dr. Hajdú József
