A nemesítőknek köszönhetően ma már több százféle tulipán-, nárcisz- és krókuszfajta közül válogathatunk. A népszerű fajok mellett szép számmal vannak olyanok is, amelyeket ritkábban említenek, de változatosabbá tehetjük velük a kertet. A tavaszi hagymások számára a virágok kialakuláshoz hideghatásra van szükség, ezért kell őket még a tél beállta előtt, ősszel elültetni a kertbe, amikor a talaj még könnyen művelhető.
A nagyméretű hagymások magas, olykor egy métert is meghaladó termetükkel hívják föl magukra a figyelmet. Ilyen a császárkorona (Fritillaria imperialis), a korbácsliliom (Eremurus sp.), valamint a nagyvirágú díszhagymák (Allium sp.). A legkorábban nyíló apróhagymásokat, a hóvirágot, a fürtös gyöngyikét, a szellőrózsát, a botanikai krókuszt, a téltemetőt és a hófényt ültethetjük a gyepbe is, ahol elszaporodnak, és néhány év után minden tavasszal színes virágszőnyegben gyönyörködhetünk.
A tavaszi virághagymák ültetésénél az általános szabály az, hogy minél nagyobb a virághagyma, annál mélyebbre ültetjük. Az egyszerűség kedvéért három mélységet határozzunk meg. 20-25 centiméter mélyre kerüljön a császárkorona, a királyliliom, a korbácsliliom, a díszhagyma hagymája, 10-20 cm mélyre a nemes tulipánoké, a jácinté és nárciszoké, 5-10 cm mélyre pedig az apróhagymásoké. A magas növésű növényeket egyenként, vagy 3-5 tagú csoportokban telepíthetjük el, amíg a legkisebbeket akár 50-100-as csoportokban is eltelepíthetjük, mivel ezek nagy felületet betöltve látványosak igazán. A hagymák közötti távolság egy hagymaátmérő legyen.
Tervezés, ültetés
Az ültetés előtt tervezzük meg a kertet. Vegyük figyelembe, hogy milyen növények nyílnak vagy hajtanak majd a tavaszi hagymások nyílásának időpontjában. A falak, ágyások, sövények szélére egy vagy több sorban is elültethetjük a növényeket. Jó, ha magasság szerint vegyítjük őket. Hasznos, ha négyzetrácsos lapra fölvázolt, méretarányos tervrajz szerint ültetünk, ami a későbbiekben segítségükre lesz abban, hogy nyomon követhessük az egyes fajok, fajták túlburjánzását. A túlburjánzott nárcisz- és tulipánállomány csekélyen virágzik. A rajz megmutatja nekünk, hogy ősszel hol kell ásnunk ahhoz, hogy megritkíthassuk őket. A terv alapján a későbbiekben kiegészíthetjük a kertrészletet további virághagymákkal, és az évelők őszi ültetésénél is jó támpontot ad.
A tavaszi hagymás virágok számára napos, félárnyékos fekvést válasszunk. Gondos talaj-előkészítéssel laza, szerves anyagban gazdag, jó vízelvezető képességű, jól előkészített, porhanyított talajt készítsünk a hagymások számára. Közvetlenül ültetés előtt azonban ne trágyázzunk. A túl kötött talajt az ültetés előtti években javítsuk érett komposzt folyamatos őszi bedolgozásával.
Az ültetési idő megválasztásánál alapszabály, hogy a legkorábban nyílókat ültetjük legelőször. Ugyanakkor a liliomhagymák jó, ha november elejére a földbe kerülnek. A hagymákat a csúcsukkal fölfelé nyomjuk a talajba. A liliomhagymát kedveli a pocok, ami ellen ültetőkosárral védekezhetünk. Ha az időjárás engedi, a teljes november a rendelkezésünkre áll erre a feladatra. A megvásárolt hagymákat a lehető leghamarabb ültessük el, nehogy kiszáradjanak, vagy idő előtt kihajtsanak. Éppen ezét a vásárlást ne siessük el. Ha valamilyen oknál fogva mégis tárolnunk kell őket, száraz homokban vagy fűrészporban, hűvös helyen tartsuk.
A virághagymák ültetésénél nagy segítséget nyújthat a virághagyma ültető szerszám. Az ültetési mélység 8-16 centiméter között változtatható, az ültetendő virághagyma méretéhez igazítható. A megfelelő mélységről könnyedén kiemeli a talajt, majd a fogó összenyomásával a hagyma fölé visszahelyezi azt.
Átültetés
Sokan kérdezik, hogy a tavasszal nyíló hagymásokat milyen gyakran kell új helyre ültetni. Erre nincs szabály, figyelnünk kell, mikor sűrűsödik be annyira az állomány, hogy az a virágzást már gátolja, ahogyan azt korábban is említettük. Ha kevés helyünk van, és a virágágyást évente szeretnénk újraültetni, vagy a virágzó hagymások helyére egynyári virágokat ültetni, akkor elvirágzás után szedjük föl a hagymásokat. Ha nem tudjuk megvárni azt, hogy a lomb teljesen lesárguljon, vágjuk le a virágfejet, majd szárral és lombbal együtt fektessük ládákban a növényeket, helyezzük száraz helyre, és várjuk meg azt az állapotot, amikor a szár könnyedén leválasztható a virághagymáról. A hagymákat a nyár folyamán hűvös, de nem túl párás helyen, papírzacskóban vagy ládában tárolhatjuk, amelynek az alját homokkal, tőzeggel vagy fűrészporral béleljük.
A nyár eleji ritkítás során fölszedett virághagymákat, amelyek többsége sarjhagyma, méret szerint válogassuk szét. Az összezsugorodott „anyahagymát” dogjuk ki, az egészséges sarjhagymákat őrizzük meg, és ősszel ültessük el újra. A kisvirágú hagymásokat általában nem kell ritkítani. Ha azonban szaporítani szeretnénk őket, akkor azt elnyílás után, a lombozat teljes leszáradása előtt tegyük meg. A kisvirágú hagymások maggal is szaporodnak, különösen a gyepbe ültetett, úgynevezett naturalizált, vagyis a természetes környezetet utánzó állapotok közé ütetett növények. Így ezeknek virágát ne távolítsuk el elnyílás után, ahogyan azt a nemes változatokkal tesszük annak érdekében, hogy a növény „erejét ne vegye el” a maghozás.
Ládában, cserépben
Azoknak sem kell hiányolniuk a tavaszi hagymás virágok pompáját, akiknek csak egy kis teraszuk vagy erkélyük van, hiszen ezek a növények edényben, cserépben, balkonládában is nevelhetők. A kistermetű fajok, botanikai tulipánok, a kifejezettek hajtatásra szánt nárciszfajták (pl. Tête-a-tête) jól nevelhetők cserépben is. Ha az edénybe több fajt vegyítünk, tartsuk be az ültetési szabályokat. Az ültetéshez vízelvezető nyílással rendelkező edényt válasszunk, aminek az alját kaviccsal béleljük, majd erre hordjuk rá az alsó talajréteget, amire a nagyobb hagymákat (pl. nárcisz, tulipán) helyezzük, majd egy újabb talajrétegre a kisebbeket (pl. fürtös gyöngyike, törpe nőszirom, szellőrózsa).
Fontos, hogy jó minőség, szerves anyagban gazdag földkeveréket válasszunk. A tél folyamán, különösen fedett teraszon, a beültetett edényeket öntözni kell, nehogy kiszáradjanak. Túl kemény télen, tartósan mínusz 10 C-fok alatti hőmérséklet esetén az edények oldalát hőszigetelő anyaggal (pl. filc) takarni kell, tetejét könnyű, légáteresztő fátyolfóliával fedjük, mert a kis mennyiségű föld hamar átfagyhat, ami súlyos esetben a hagymák pusztulását okozhatja.
