A szakítóerő mérésére kifejlesztettük az SZ-T05 mobil digitális erőmérő készüléket. A szakítóerő mérésekkel azonos időpontban szedett gyümölcsminták tömegét, vízoldható szárazanyagtartalmát (Brix %), titrálható savtartalmát, vízoldható antioxidáns kapacitását (FRAP érték), az összes antocianin- és polifenoltartalmát is vizsgáltuk, keresve az összefüggést a szakítóerő csökkenése és a beltartalmi értékek változása között. Különböző meggyfajták gyümölcsének leválasztásához szükséges szakítóerő az érésidőben csökkenő tendenciát ad. Sikeresen határoztuk meg azokat a határértékeket, amikor a gyümölcs alkalmassá vált a gépi betakarításra. Ebben az állapotban a meggy beltartalmi értékei jól közelítették az érési optimumot. A meggy antioxidáns tulajdonságú anyagainak mennyisége az érési időben fajták szerint változó arányokat mutat. Meggyfajták gépi betakarításának kezdete és időtartama a gyümölcs leválasztásához szükséges szakítóerő méréssel meghatározható. Az ’Érdi jubileum’, ’Érdi bőtermő’, ’Kántorjánosi 3’ fajták kezeletlen fáinál a betakarítást 1,1–0,7 N között kell elkezdeni, és 4-5 nap alatt befejezni. A IV-3/48 fajtajelöltnél ezek az értékek 1,6–1,3 N között alakultak. Az etilén jótékony hatással van a gyümölcs sérülésmentes betakarítására. Az ethreles kezelések időpontja 2,5–2,0 N szakítóerőnél volt a vizsgált 3 fajtánál. A IV-3/48 meggy fajtajelöltet kimagasló beltartalmi értéke, kedvező korai érési ideje piaci céltermelésre alkalmassá teszi. Gépi betakarításnál hátrányos a fajta nagyarányú (86%) szárral történő leválása. Ethreles kezeléssel a kocsánnyal együtt szüretelhető gyümölcsök száma harmadára csökkenthető. (…)
Irodalomjegyzék:
1. ANDOR D. (2009): Rázógépek előkészítése a betakarításra. A rázógép üzemeltetése. In: Kállay T-né (szerk.): Meggy gépi betakarításának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozása. Intézeti kiadvány. Készült a RET-04/2006 pályázat keretében. 20–22., 23–26.
2. BENZIE I.I.F., STRAIN J.J. (1996): The Ferric Reducing Ability of Plasma (FRAP) as a measure of “antioxidant power”. The FRAP assay. Annal. Biochem. 239: 70–76.
3. COSTA G., AVERSONI M.E., ALBERTINI A., MISEROCCHI O., PIVA M. (1980): Attitudine delle cultivar di ciliegio acido alla raccolta meccanica. L’Inf. Agr. Verona XXXVI. 11.
4. FÜLEKI T., FRANCIS F.J. (1968): Quantitative methods for anthocyanins 2. Journal Food Science 33. (1.): 72–78.
5. HROTKÓ K., SIMON G. (2003): Fontosabb koronaformák alakító és fenntartó metszése. In: Hrotkó K. (szerk.) Cseresznye és meggy. Gazdakönyvtár sorozat, Budapest. 203–206.
6. JÖRG D. (2009): Europas Sauerkirschenproduktion steht vor notwendigem Wandel. Obstbau, Berlin 2009. (7):372.
7. KÁLLAY T-NÉ, BUJDOSÓ G., STÉGERNÉ MÁTÉ M., MESTERNÉ FICZEK G., TÓTH M. (2007): Meggyfajták érésmenetének jellemzése a gyümölcs leválasztásához szükséges erő jellemzésével és a beltartalmi értékek változásával. Kertgazdaság. 38.(4):21–27.
8. KÁLLAY T-NÉ, SZENCI GY. (2009/a): Meggytermesztésünk számokban. Zöldség és Gyümölcspiac, 1. (41.): 85–92.
9. KÁLLAY T-NÉ, SZENCI GY. (2009/b): A magyar meggytermesztés kilátásai. Kertgazdaság. 1. (41.): 85–92.
10. KOLLÁR G. (1987): A rázógépek üzemeltetése. Könyvrészlet. In: Andor D. (szerk.) Csonthéjas gyümölcsök gépi betakarítása. Mg. Kiadó, Budapest. 83–88.
11. MIHÁLYFFY J. (2000): Tapasztalatok a meggy gépi rázásra alkalmas koronaformáiról. Lippay János és Vas Károly Tudományos Ülésszak előadásai, Összefoglaló, 274–275.
12. STÉGER MÁTÉ M. – KALLAY E. – FICZEK G. – BUJDOSÓ G. – BARTA J. – TÓTH M. (2010): Optimizing harvest time of tart cherry varieties
in correlation with inner parameters. Acta Alimentaria Hungarica. Budapest. 39(1): 64–73.
13. SINGLETON V. L., ROSSI J.A. (1965): Colometry of total phenolics with phosphomolybdic phosphotungstic acid “reagents” . A. J. Enol. Vitic. 16: 144–158.
14. SZÜGYI S. (2009): Koronaalakítás-metszés. In: Kállay T-né (szerk.): Meggy gépi betakarításának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozása. Intézeti kiadvány. Készült a RET-04/2006 pályázat keretében. 11.
15. VÉCSEI B. (2008) szóbeli közlés.
16. Z. KISS L. (2003): A cseresznye- és meggytermesztés jövedelmezősége. In: Hrotkó K. (szerk.) Cseresznye és meggy. Gazdakönyvtár sorozat, Budapest. 393–395.
