A fejlődő világban a kistelepüléseken a szamaraknak kiemelkedően fontos szerepük van. Ha azonban folytatódik a jelenlegi trend, a világ falusi szegényeinek új teherhordót kell keresniük. Számos afrikai országban drámaian lecsökkent a szamarak száma: Kenyában például, 2009 óta számuk a felére, 900 ezer példányra csökkent.
Ennek elsődleges oka nem valamilyen betegség vagy az élő szamarakkal szembeni csökkenő érdeklődés, hanem a bőrük virágzó kereskedelme. Időtlen idők óta a kínaiak a szamarak bőrének főzésével és tisztításával készült zselatint gyártanak az „ejiao”-nak nevezett, elixírként fogyasztott erősítő előállítására. Ahogy az ország az 1900-as és 2000-es évek során egyre gazdagabbá vált, nőtt a termékre irányuló kereslet és csökkent a mezőgazdaságban és szállításban szükséges szamarak száma. Ennek eredményeként, számuk az 1990-ben nyilvántartott 11 millióról 2016-ra Kínában 5 millióra csökkent. Mivel a szamarak viszonylag gyengén szaporodnak, Kínában nincs elég belőlük az ejiao iránti láz kielégítésére.
A szegény farmereket nem lehet azért hibáztatni, ha jó pénzért eladják állataikat. Ám sok esetben az eladók nem a valódi tulajdonosok. A növekvő árak miatt kezdett el nőni a szamárlopások száma, és a farmerek legféltettebb munkásaik nélkül maradnak. Válaszként, nagyjából 15 ország intézkedéseket léptetett életbe a szamárkereskedelem korlátozására, például a kereskedelmet exportengedélyhez kötötték.
