A takarmányborsó termőterülete 2016-ban 15 ezer hektár volt, ez 2017-ben 12,3 ezer hektárra csökkent. Idén 14 ezer hektár körül alakulhat a növény termőterülete. Ez azonban még nem jelentős elmozdulás. Ráadásul egy kifejezetten igényes növényről van szó. Kulcskérdés például a sikeres gyomirtás. Igazán jó termésátlagról hektáronként 3 tonna felett beszélhetünk, de a 2,5 tonna/hektár is elfogadható még. Ha azonban a gyomirtás nem volt tökéletes, akkor – a támogatást nem számolva – legfeljebb nullszaldós lehet a termelés. A növény tehát elsősorban a támogatásnak (területalapú, zöldítés és termeléshez kötött) köszönheti népszerűségét.
– Igaz-e, hogy az országnak vannak olyan térségei, ahol öntözés nélkül is eredményesen termeszthető?
Ez a másik tévhit, annak ellenére, hogy több olyan termőhely is ismert, ahol nem öntözik a növényt. Az időjárás azonban egyre szélsőségesebb, így ez a termésbiztonság szempontjából jelentős kockázatot hordoz magában.
– Mi van az étkezési borsóval? Mennyire jövedelmező, miért csökkent az érdeklődés a termesztésére?
Az étkezési borsó nagy részét termeltetési szerződéssel, kész technológiai utasítást kapva termesztik a gazdálkodók, konzervipari felhasználásra. Ebben a rendszerben kifejezetten jövedelmező a termesztése. 2016-ban 24 ezer hektáron termesztettek étkezési borsót hazánkban, tavaly némi csökkenést követően 22 ezer hektár volt a termőterület. Tény azonban, hogy a ’80-as években még 100 ezer hektáron folyt a termesztése. Az egyelőre még nem látható, hogy az idén miként változik a növény termőterülete. Az esetleges csökkenés azzal lesz magyarázható, hogy az idei évtől a zöldítésbe bejelentett kultúrákban a vetéstől a betakarításig nem szabad növényvédő szert használni, ez pedig a gyomosodás korábban említett negatív hatása miatt elriaszthat egyes termelőket.
