A nyár elején, közepén lekerülő növények betakarítása nagyrészt az aszályra hajló, csapadékhiányos időszakra esik, ezért az őszi alapművelés elvégzéséig rendkívül fontos a fedetlenül maradt talaj kiszáradásának megakadályozása. A hántott réteg talaját úgynevezett késleltetett vízleadás jellemzi. A tarlóhántás önmagában növeli a párolgást, ezért a felületet minden esetben hengerrel le kell zárni, az ilyen módon kialakított kettős szigetelő réteggel (nem művelt talajréteg a lazító művelés alatt, illetve a felszíni tömörítés) csökkenthető a nedvességveszteség. A sekélyen hántott tarló, amelyre a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása egyaránt jellemző, átlagosan 8-36 százalékkal kevesebb nedvességet veszít, mint a rögös vagy nyitottan hagyott tarló. Emiatt a tarlóhántás a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb elemének tekinthető.
Sajnos Magyarországon az utóbbi években a takarékoskodás kényszere sok gazdálkodót késztetett arra, hogy művelési rendszeréből kihagyja a tarlóhántást, amely azonban az alapművelés energiaigényét növelheti meg azon túl, hogy nem indul meg a talajbeéredés folyamata. Abban az esetben indokolt elhagyni a tarlóhántást, ha a nyári időszakban elegendő csapadék éri a talajt, illetve talajvédelmi célból, például deflációra hajlamos homoktalajon.
A tarlóhántás a nedvességviszonyok átrendeződése, valamint a felső talajrétegben kialakított laza talajállapot következtében kedvező feltételeket teremt az elpergett gyom- és kultúrnövény magvak kikeléséhez egy későbbi mechanikai megsemmisítés (pl. tarlóápolás) érdekében. Az árvakelés és a csak vegetatív részeket fejlesztő gyom talajba keverése a zöldtrágyához hasonló hatást fejt ki. A hántással korlátozható a kártevők és kórokozók élettevékenysége is, ilyen módon mérsékelhetők a kémiai, vegyszeres védekezés költségei. A tarlóhántás elmaradása a szántóföldi gyomok fokozott elterjedésén is lemérhető. Az utóbbi években folyamatosan növekszik szántóinkon a gyomborítottság, amit az országos gyomfelvételezések adatai is alátámasztanak. Köztük számos olyan allergén hatású növény elszaporodása figyelhető meg, amely elleni védekezés közegészségügyi feladat is egyben.
A sekély hántott réteg könnyebben és jobban felmelegszik, mint a bolygatatlan. Mégis úgynevezett szigetelő rétegként szolgál a felső és alsó talajrétegek között a nagyobb levegőtartalom miatt. Így lassítja a felfelé irányuló vízmozgást, csökkentve ezzel a talajból kiáramló nedvesség mennyiségét.
A tarlóhántással lazított és lezárt talajban a kedvezőbb fizikai jellemzők következtében (hő- és nedvességszabályozás) a beéredési folyamatok felgyorsulása érhető el, az alapművelés hatásában kisebb rögösödéssel kell számolni. A fizikai folyamatok együtt hatnak a biológiaival, az aerob mikroorganizmusok számára kedvező feltételek kialakítása a következő talajmunkát könnyíti meg.
A tarlóhántás egyik közvetlen célja a hántással egy menetben, vagy azt megelőzően aprított szár- és gyökérmaradványok részleges talajba keverése. A hántott rétegbe sekélyen kevert maradványok feltáródása középkötött és kötött talajokon kedvezőbb, mintha mélyen leforgatnánk. Homoktalajokon viszont a mélyebb talajba munkálás tanácsosabb. A tarlómaradványok felaprítása történhet a betakarítással egy menetben (adapterekkel) vagy aratás után speciális zúzókkal. A maradványok talajba juttatásánál a fokozatosság előnyösebb, elkezdődik a hántással, folytatódik a hántott tarló ápolásával, és befejeződik az alapozó műveléssel.
A hántott tarló ápolásának céljai hasonlóak a tarlóhántáséval, azzal a különbséggel, hogy ezt a munkát elsődlegesen a már kikelt gyomok irtása, talajba keverése miatt végezzük. Lényeges, hogy a gyomok az alapművelés idejéig ne érleljenek magot.
Tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) alkalmas. A kisebb taposás és a költségkímélés miatt az elmunkálást lehetőleg egy menetben végezzük a hántással. Erre a célra gyűrűs-, pálcás hengert, fogast, stb. lehet szerelni a hántóeszközhöz.
A tarlóhántás szabályai
• A tarlóhántást lehetőleg a betakarítást követően azonnal végezzük el. A talaj úgynevezett beárnyékolási érettsége (a felső talajréteg nyirkos állapotban van) lehetővé teszi, hogy jó minőségű talajmunkát kapjunk.
• Száraz évjáratokban a hántás mellőzése, késői vagy rossz minőségű elvégzése (túl mély, túl rögös) rontja az őszi vetésű növények alapozó művelésének esélyeit.
• Lejtős területeken jobb, ha a talajt nem zárjuk le, a durva, érdes felszín alkalmasabb az eróziós és deflációs károk mérséklésére.
• Túlzottan nedves talajt ne hántsunk, mert ez további talajszerkezet romlást vetít előre. Kivételt jelent a laza homoktalaj.
• Fontos a fokozatos mélyítés elvének betartása. Az egymás után azonos mélységű talajmunka rontja a művelés minőségét, növeli a művelőtalp vastagságát. Különösen érvényes ez a tárcsára, amely a tarlóhántás legelterjedtebb eszköze.
Dr. Gyuricza Csaba
