Ennek az önkéntességen alapuló megállapodásnak a célja, hogy egy olyan együttműködés keretét adja meg az agrár-élelmiszeripari láncot üzemeltető vállalkozások között, mely a létfontosságú adatok legjobb felhasználását biztosítja a folyamatosan digitalizálódó gazdálkodási szektorban.
Az Európai Bizottság a 2020 utáni Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban már tisztázta, hogy a precíziós gazdálkodás kulcsfontosságú szerepet fog benne játszani, különösen tekintettel a klímaváltozással kapcsolatos ügyek kezelésére.
Phil Hogan agrárbiztos a közelmúltban az euractive.com-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a gazdáknak előnyt kell kovácsolniuk a technológiai áttörésekből.
„Könnyebbé akarjuk tenni a befektetéseket az innovációkba és az új technológiák kutatásába, melyek időt és pénzt spórolnak a földeken dolgozó mezőgazdálkodóknak, kezdve azoktól az érzékelőktől, melyek megállapítják hogy elég érett-e a szőlő az automata betakarítók számára, egészen azokig, melyek pontosan szabályozzák a víz és egyéb kijuttatandó tápanyagok mennyiségét” – mondta.
Ahhoz, hogy a gazdák kihasználhassák ezeket az új technológiákat, adatokra van szükségük, melyeket kielemeznek.
Hogan többször is kijelentette, hogy az adatok tulajdonjoga és hozzáférhetősége semmilyen módon nem csökkentheti a gazdák versenyképességét.
Az érintettek hangsúlyozták, hogy ezzel a megállapodással az agrár-élelmiszeripari szereplők igyekeznek bizalmat építeni egymás között.
„Üdvözlöm az EU magatartási kódexét a mezőgazdasági adatmegosztásról, melynek létrejöttét az agrár-élelmiszeriparban érintettek kezdeményezték. Ahogy Európa egyre közelebb kerül egy modern és fenntartható KAP-hoz, a technológiai megoldások talán még sosem voltak ilyen fontosak, mint most. Emiatt a precíziós gazdálkodás és az adat-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak” – mondta el Hogan az EU-s Gazdaunió (Copa-Cogeca) által rendezett egyik konferencián.
Hogan arra is figyelmeztetett, hogyha nem megfelelő módon történik az adatmegosztás, az visszás is lehet.
„Meg kell védenünk a gazdálkodókat és az általuk létrehozott adatokat, és meg kell bizonyosodnunk róla, hogy ebben mindenki részt vesz – nem csak a nagy cégek.”
Az adatok többféleképpen is gyűjthetők: drónokkal, robotokkal, meteorológiai állomásokkal és műholdas technológián keresztül.
A mezőgazdasági adatokba beletartoznak az állat- és halállományról, termőföldről, mezőgazdaságról, klímáról, gépekről, pénzügyről és teljesítményről szóló információk is.
Az adatok eredete
Kilenc szervezet és egyesület írta alá az EU mezőgazdasági adatmegosztási viselkedési kódexéről szóló szerződéses megállapodást: a Copa-Cogeca, a CEMA (Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége), a Fertilizers Europe (Európai Műtrágyagyártók Szövetsége), a CEETTAR (Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Erdészeti Vállalkozók Szövetsége), a CEJA (Fiatal Európai Gazdák Tanácsa), az ECPA (Európai Terményszövetség), az EFFAB (Európai Gazdasági Állattenyésztők Fóruma), a FEFAC (Európai Takarmánygyártók Szövetsége) és az ESA (Európai Vetőmag Szövetség).
Az ESA főtitkára, Garlich von Essen szerint ez a megállapodás nem végleges, és további finomításokra lesz még szükség.
Az irányelv azt is meghatározza, hogy az adat szerzője rendelkezik a joggal, hogy meghatározza ki férhet hozzá az adatokhoz és hogyan használhatja azt fel.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy gazdaságban keletkező adatok bármilyen mezőgazdasági tevékenység kapcsán a gazdát illetik meg, és csak ő használhatja fel szabadon.
„A szerződés elismeri az összes partner jogát az érzékeny információk védelmére (pl. IP cím), ennek érdekében korlátozásokat vezet be a további feldolgozások esetén.” fogalmaz a megállapodás.
Az is szerepel benne, hogy a szerződéseket nem lehet módosítani anélkül, hogy előtte ne egyeztetnének az adatok tulajdonosával.
„Ha az adatokat harmadik félnek adnák el vagy osztanák meg, mely korábban nem szerepelt a szerződésben, az adat szerzőjének lehetőséget kell adni ezt elfogadni vagy visszautasítani, anélkül hogy ennek anyagi vagy más következményei lennének.” olvasható a kódexben.
Az azonban nem nyilvánvaló, hogy az egyes gazdák, különösen a kevésbé alkuképes kistermelők hogyan szállhatnának szembe a nagy agrár-élelmiszeripari vállalkozásokkal.
Fair és átlátszó szabályok
„Ha biztosítani akarjuk, hogy a mezőgazdasági termékek a termőföldtől az asztalig jussanak, meg kell róla bizonyosodnunk, hogy a digitális képességeink minden téren megfelelő szinten vannak” -nyilatkozta a CEMA főtitkára, Jérome Bandny.
Ehhez hasonlóan Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára is megjegyezte, hogy a digitális gazdálkodás lehetőségeinek teljes betakarításához
„Ennek oka, hogy kérdések széles skáláját vetíti elő: magánélet, adatvédelem, szellemi tulajdon, adatok tulajdonjoga, bizalom, tárolás, megőrzés, használhatóság és védelem. Ezért irányul a megállapodás az átláthatóság alapelvére, nyilvánítja ki világosan a felelősségeket és bizalmat épít a partnerek között” -tette hozzá.
Pesonen szerint a mezőgazdasági adatok magas ökonómiai értékkel rendelkeznek mind a gazdálkodók mind pedig a teljes agrár-élelmiszeripari lánc számára, és ezért alapvető, hogy megfelelő védelmi rendszereket építsenek bele.
