A parlamenti állásfoglalás szerint az akvakultúrára szánt uniós fejlesztési pénzek egyötödét az édesvízi haltenyésztésre kell fordítani. A dokumentum kimondja azt is, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától teljesen eltérő környezeti fenntarthatósági normákat kell alkotni.
A szövegből kiderül, hogy az EP fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység nagyobb uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságra, valamint a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos területeknél, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy a magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása esetében.
Az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak uniós szintű tájékoztató kampányt a fogyasztók és a kereskedők számára, és hívják fel a figyelmet az európai piacra vonatkozó szigorú és átfogó előírások, illetve az importált termékekre alkalmazandó alacsonyabb szintű előírások közötti különbségekre.
Az akvakultúra uniós termékeinél egyedi címkét kell létrehozni a fogyasztók tájékoztatására, a termékek nyomon követhetőségére, és átláthatósága érdekében – tették hozzá.
Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte:
Közölte, javaslatára az EP-s állásfoglalás az édesvízi akvakultúra beruházásainak támogatási intenzitását 75 százalékra emelte. Véleménye szerint jó döntés az egyablakos ügyintézési rendszer bevezetése a halászati és akvakultúra ágazatban, amely jelentősen könnyíti a halászok és a haltenyésztők adminisztratív feladatait.
Erdős Norbert üdvözölte, hogy az EP külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül, ugyanis az édesvízi kultúra több ponton különbözik a tengeritől, mint amennyiben hasonlít rá. Ebben az ágazatban ugyanis az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel.
