Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke, a Vassurányban megrendezett búzafajta-bemutató házigazdája elmondta: azért állítanak be évről évre fajtakísérleteket a legkorszerűbb fajtákkal, hogy megtalálják a térségben legjobb teljesítményű változatokat. Az idén például a húsz kísérletbe vont fajtából hat 2017-ben elismert fajta, kettő pedig 2016-ban piacra került hibridbúza. 12 olyan búzafajtát is láthattak a vassurányi parcellákon a résztvevők, amit itt mutattak be az országban először. Az elnök kiemelte, hogy nagyrészt a NAK búzavetőmag-akciójának köszönhetően tavaly a Vas megyei gazdák az országos 17 százalékhoz képest megközelítőleg 30 százalékos arányban használtak fémzárolt búzavetőmagot. Ez megteremti a magas színvonalú, versenyképes búzatermelés biológiai alapját.
A Vas megyei gazdák terméseredményei, mennyiségben és minőségben országos szinten mindig dobogós helyen állnak, hallhattuk Nagy István agrárminisztertől. Az étkezési minőség aránya minden évben 70-80 százalék, ami komoly eredmény.
A miniszter fölhívta a figyelmet az észak-afrikai országok kínálta piaci lehetőségekre, a magyar nemesítésű fajták bemutatására és elterjesztésére ebben a térségben. Az ehhez szükséges forrásokat elő kell teremteni. A kutatás fontossága felértékelődött, a precíziós növénynemesítés, a génszerkesztés szükségessége alapvető érdek, a versenyképesség növelésének fontos eszköze.
A magyar mezőgazdaság büszke GMO-mentességére, ami rendkívül erős gazdasági potenciálunk, hangsúlyozta a miniszter. Fontos, hogy különbséget tegyünk a két eljárás között. Csak a legmodernebb eszközök alkalmazásával tudjuk ugyanis fölvenni a versenyt a világában zajló folyamatokkal. A növényfajtákat alkalmassá tenni az éghajlat megváltozása miatti szélsőségekkel szemben.
A precíziós nemesítés során emberi beavatkozással felgyorsíthatjuk a természetben 50-100 év alatt végbemenő génmutációkat, amik alkalmazkodóvá teszik a fajtákat az éghajlatváltozáshoz.
A kutatások legfontosabb irányai a szárazság- és hőtűrés, a termésstabilitás, a termésátlag-növelés, és a betegség-ellenállósság növelése, valamint a fehérjetartalom fokozása. Ha 14-ről 20 százalékra sikerül növelni a búza fehérjetartalmát, illetve hasznosítjuk a feldolgozóipar magas-fehérjetartalmú melléktermékeit is, a szója mellett kielégíthetjük az állattenyésztés fokozott igényét. Régió-, sőt dűlőszinten kell megtalálni az adott viszonyokhoz legalkalmasabb fajtát, hangsúlyozta a miniszter.
A bemutatóról részletesen a Magyar Mezőgazdaság hetilapban olvashat.
