A lényeg, hogy ebben az ágazatban mindenkit felülmúlunk itt Európában, s utánunk következik Franciaország, Lengyelország és Oroszország is. A Syngenta hajdúszoboszlói bemutatóján, amelyet az Irrifarm Kft.-nél tartottak, általánosságban a lehetőségekről, a mostaninál is jobb pozíciókról gyakran esett szó. Nem ok nélkül, mert minden előfeltételünk adott, vagy adott lehetne, köztük olyan, mint a szakértelem, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani, vagy leakasztani a fogasról. Ugyanakkor a jogos büszkeség mellett mindig előkerül valami zavaró tényező. Idén az, hogy a magyar csemegekukoricától haltak meg lisztériában kilencen.
Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségüzletág vezetője arról számolt be, hogy cége világszerte kiemelten foglalkozik a csemegekukorica nemesítésével, az ő szerepük hazánkban is meghatározó.
Ehhez hozzátehető, hogy az országos arányok is hasonlóak, bár ha a hazai termesztést nézzük, arról az a szakmai vélemény, hogy 70 százalékban állítunk elő szuperédeset és 30 százalékban normálédest. A Syngenta tehát piacvezető ezen a területen, s a bemutatótéren 13 hibriddel illusztrálták, hogy ma nálunk is ők a legjobbak. Többségében a már ismert és jól bevált fajtákat mutatták meg, hogy a csemegekukorica számára meglehetősen kedvező évben mire képesek ezek a hibridek. Ugyanakkor szerepelt itt 3 olyan hibrid, amelyik teljesen új, sőt, egyiküknek a vetőmag forgalmazása még meg sem kezdődött Magyarországon.
Varga Gábor, az Irrifarm Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy maga a csemegekukorica- bemutató már évtizedes múltra tekint vissza a két cég közös rendezésében, de kapcsolatuk ennél is régebbi. Ez a kft. integrációban 1500 hektáron termeltet csemegekukoricát, s ebből 120 hektáron saját előállításban foglalkoznak vele. Idén nagyon jó termésátlagok alakultak augusztus 15-éig, bár a kezdetekkor, a talajelőkészítésnél és vetésnél még a külső körülményekkel kellett megküzdeni. A nedves, sáros talajba nem lehetett az előre eltervezett optimális időben elvetni a csemegekukoricát, majd ezt követően a hiányos kelés borzolta a kedélyeket.
A bemutató napján még a legkorábbi hibridek is 18 tonna feletti hektáronkénti termést igazoltak vissza, és csak ezután kezdődött meg az öntözött, tehát a valóban szakszerűen termesztett csemegekukorica betakarítása, azaz joggal számíthatnak a 24–25 tonnás fizetősúly elérésére.
A termesztéstechnológiával részleteiben és teljes egészében tisztában vannak. Hozzáértő szakemberek véleménye, hogy
Ez természetesen a termesztésre érvényes, a többi részletben már akadnak gondok. A növényvédelemnek sarkalatos pontja a kukoricamoly, aminek második generációja éppen augusztus közepén rajzott, de ellene létezik hatásos megoldás. Tudják kezelni ennek a kártevőnek minden betegségét, olyannyira, hogy még a gyárak sem emeltek panaszt a molyfertőzés következményei miatt. Természetesen ügyelnek a részletekre, például mindig éjjel permeteznek a moly ellen, s olyankor a 450 literes hektáronkénti adag elegendőnek bizonyul.
A bemutatón és szakmai tanácskozáson a résztvevők megismerkedhettek a KITE Zrt. precíziós termesztéstechnológiájával, annak csemegekukoricához igazított részleteivel. Erről ugyanúgy későbbi tudósításunkban számolunk be, mint Losó József (Mirsa Zrt.) csemegekukoricával kapcsolatos eszmefuttatásáról. A mostani állapotok szerint idén kimagaslóan jó termésre számítanak az ágazat szereplői. A kísérletben például több alkalommal is megmértek 10 cső csemegekukoricát, s az következetesen 4,1–4,2 kilogrammot mutatott.
Továbbgondolva ezt a vonalat és a hazai termőterületet, a 35 ezer hektárral felszorozva 800–820 ezer tonna össztermésre számíthatunk. Ebből a feldolgozók, a gyárak általában 5–8 százalékot levonnak, ami elfogadható, főleg akkor, ha emlékszünk még, amikor 35–38 százalék volt a levonás.
Egyelőre kisebb-nagyobb morgásokkal működik a csemegekukorica iparunk, pedig idén jókora nem várt ütést kellett, hogy elszenvedjen. Személy szerint eddig akceptáltam a termelők kérését, hogy ne okozzak zavart a bajai Pinguin üzemben tapasztalt lisztéria fertőzéssel és annak következményeivel. Az elmúlt időszakban azonban ez már napvilágot látott, így engem sem kötelezhetnek további „titoktartásra”. Ennél fontosabb, hogy a 13–14 milliárd forint termelési értéket előállító belga-angol érdekeltségű vállalkozás, miközben ugyanekkora nagyságú kárt szenvedett el, a termelőket már kártalanította. Igen, kifizette azokat, akik szerződést kötöttek vele, mert arrafelé ez a rend. Itthon közben többen kárörvendően kuncogtak, most pedig szívják a fogukat, hogy valaki olyan példát mutatott nekik, amire ők talán sohasem lesznek képesek.
A fajtasor most valóban bemutatásra méltó volt. Ahol ez az igény csorbát szenvedett, mert például vagy már leérett korait, vagy még be nem érett kései fajtát kellett bemutatni, ott Pereczes János ahhoz a megoldáshoz folyamodott, hogy más kísérletekből hozott át optimális érési állapotban lévő hibrideket. Kis figyelmesség, de annál nagyobb hitelességről tesz az ilyen jellegű hozzáállás tanúbizonyságot.
Teljesen új a Strongstar fajta, amely erős szárával és stabil szárszilárdságával előnyös a betakarítás elhúzódásánál. A GSS 5649-es szuperédes ugyan kicsit érzékenyebb a stresszre, de a legjobb minőséget adja és a Magyarországon működő francia gyáraknak ez a favorit fajtája. A Tyson 3 éve került Magyarországra, jobb ízű és jobb minőségű termése teszi kedveltté. A GSS 8529 M és a GSS 8529-es hibrid egyeduralkodó a hazai piacon. Az M-mel jelölt csemegekukorica csíkos mozaikvírus rezisztens, s ezzel múlja felül a korábban megismert és méltán elismert GSS 8529-et.
