A kutyák kétségtelenül rendkívül intelligens társállataink, nem véletlen mondjuk sokszor hogy „szinte csak meg nem szólalnak”. Erre találták ki az úgynevezett beszélő gombokat, melyre már lassan egész iparág épült ki az interneten – írja a Phys.org. Ennek lényege, hogy egy-egy szót kapcsolhatunk a különböző színű gombokhoz. Amikor a kutya megnyomja valamelyiket, lejátssza az adott gombhoz kapcsolt előre felvett hangunkat, például „séta” vagy „jutalomfalat”. A legtöbb ilyen eszköz személyre szabható, azt veszünk fel rá, amit csak szeretnénk. De van-e ennek értelme?

Hogyan működik?

A kutyák könnyen rájöhetnek, hogy működik a gombok nyomkodása az operáns tanulás segítségével – ugyanazzal a módszerrel, amellyel megtanulják, hogy az „ül” parancsra leüljenek.

Azonban az emberi beszéd túl összetett dolog ahhoz, hogy egy eb – legyen bármilyen okos is – megértse. Néha úgy tűnhet, hogy egy kutya komplex feladatokat is végre tud hajtani – például autót vezetni -, ilyenkor azonban egyszerű viselkedési formákat köt össze az operáns tanulás segítségével. Ilyenkor azonban csak arról van szó, hogy ezeket a viselkedéseket tanulják meg egymás után összekötni – nem pedig arról, hogy tényleg tudnának vezetni.

Egy jó példa erre Hans, az okos ló. Az 1900-as években Hans gazdája azt állította, hogy a ló képes számolni. Sokáig tesztelték az esetet, és végül arra jutottak, hogy Hans csak akkor tud számolni, amikor ott van a gazdája. Ahogy ő eltűnt, már nem sikerültek a műveletek. Valójában ugyanis nem számolt, hanem megtanulta a gazdája testbeszédét megérteni: számolás helyett az ember testbeszédét olvasva tudta, mit kell csinálnia.

Ezzel magyarázható például az, amikor négylábú társunk már az előtt izgalomba jön, hogy kezünkbe vennénk a pórázt a séta előtt – az általunk adott szinte észrevehetetlen jelekből már előre tudják, mi várható.

Vélhetően ugyanez áll a „beszélő kutyák” képessége mögött is. Nem tudnak mondatokat összerakni, de a gazdi testbeszédéből „kitalálják”, melyik gombokat kell lenyomniuk egymás után ahhoz, hogy örömet okozzanak (vagy jutalomfalatot szerezzenek). Vélhetően ha egy idegen személlyel kellene ugyanígy kommunikálniuk, már nem sikerülne a mutatvány – ahogy okos Hans sem volt képes számolni a gazdája nélkül.

Mi a bizonyíték?

Azonban több adatra van szükség ennek megállapítására.A Kaliforniai Egyetem San Diego-ban lévő Összehasonlító Kogníció Laboratóriumának igazgatója, Frederico Rossan épp egy ilyen tanulmányon dolgozik. 2020-ban már meg is történt az adatgyűjtés, azonban egyelőre nem publikáltak semmit. Ugyan a tanulmányt függetlennek jelentették be, tehát egy külső, a témában nem érintett szakértő értékeli majd ki az eredményeket, mégis aggasztó, hogy a kutatásban részt vesz a FluentPet nevű cég is, mely olyan állatkommunikációs eszközöket forgalmaz, mint a beszélő gombok.

Veszélyes lehet?

Ez attól függ, hogyan kezeljük: nem mindegy, mit gondolunk arról, ami a kutya fejében jár!

Erre példa a kutyák szégyenérzete bizonyos tetteik után. Ha arra jövünk haza, hogy a kedvenc szőnyegünket szétrágta az eb, és emiatt leszidjuk, úgy tűnhet, hogy szégyelli magát. Azonban ez csak a látszat, és a leszidásra reagál a kutya: nem képes összekötni a több órával korábbi cselekedetét a mostani büntetéssel.

A beszélő gombokra visszatérve: egyes kutyákat jobban érdekelhet ez az eszköz, mint másokat. Emiatt úgy tűnhet, némelyik okosabb a többinél, ami természetesen nem feltétlenül lesz igaz. Ráadásul az eb intelligenciájának bizonyítására nem feltétlenül kell beruházni ilyen eszközre. Példának ott van egy Chaser nevű border collie, aki 1022 darab játék nevét tanulta meg bármilyen eszköz segítsége nélkül.

Végül is teljesen mindegy, hogy milyen eszközt választunk, ha kutyánkat a pozitív megerősítés módszerével tanítjuk és sok időt töltünk vele, az mindkét fél számára előnyös lesz. Számtalan módon tudunk velük kommunikálni, és nem szükséges érteniük az emberi beszédet ahhoz, hogy megértsük egymást.