A két fertőzött állatot Franciaország középső részéből – ahol a betegség terjedőben van – vásárolták, és szállították Yorkshire északi részére, ahol az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség (APHA) és a Pirbright Intézet szakemberei észlelték őket.
A Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztérium (Defra) nyilatkozata szerint lépéseket tettek a betegség terjedésének megakadályozása érdekében:
A kéknyelv betegség szúnyogcsípéssel terjed, és a tejhozamok csökkenését illetve terméketlenséget okozhat a teheneknél, kecskéknél, juhoknál illetve a lámáknál. A betegség az emberre nem veszélyes, így az élelmiszerbiztonságra sincs hatással.
Mivel Yorkshire északi részén időben észlelték a betegséget, ezért az Egyesült Királyság továbbra is a betegségtől mentesnek minősül. A hivatalos szervek közlése szerint a betegség kialakulásának veszélye továbbra is alacsony, és nem befolyásolja az export-tevékenységet.
Graeme Cooke, az Egyesült Királyság megbízott hatósági főállatorvosa azt mondta „Ez a mostani észlelés jó példája annak, hogy milyen hatékonyan működik a betegségeket monitorozó rendszerünk éles helyzetekben. Azonban hangsúlyozni kell a gazdák felé, hogy milyen nagy kockázatot vállalnak, amikor fertőzött területekről hoznak be állatokat a saját állományaikba.”
Cooke elmondta, hogy a gazdáknak ébereknek kell lenniük, és minden gyanús esetet jelenteniük kell az APHA felé, és együtt kell működniük az importőrökkel, így meggyőződhetnek arról, hogy azok megfelelnek a vakcinázási szabályoknak.
– figyelmeztetett Cooke.
Arra is emlékeztette a gazdákat, hogy a betegség veszélye továbbra is fennáll, annak ellenére, hogy a szúnyog-szezon október végén zárul.
A vesztegzár Yorkshire északi részén a következő hetekben addig lesz érvényben, amíg meg nem bizonyosodnak róla, hogy a helyi szúnyogok nem terjesztik a betegséget – adta közre a Defra.
A hatóságok továbbra is óvatosak minden olyan veszéllyel kapcsolatban, ami problémát okozhat az Egyesült Királyság marhahús iparának. Kína például korlátozásokat vezetett be az ausztrál marhahús exportra, mivel két régióban is felütötte a fejét a kéknyelv betegség.
Ugyanakkor Peking végre feloldotta az brit marhahúst érintő korlátozásait, több mint 20 évvel azután, hogy a szivacsos agyvelőgyulladás (vagy más néven kergemarhakór) kitörésekor kiszabta azt.
A Defra szerint ez a lépés már az első öt évben 250 millió font bevételt jelenthet a brit gyártóknak.
Az 1990-es években kitört kergemarhakór körülbelül 180 ezer marhát fertőzött meg.
