A kibővített ülésen az agrárszervezetek megvitatták a kibővített együttműködési lehetőségeket, és – cseh javaslatra – a későbbiekben kidolgozzák annak hivatalos kereteit. Tárgyaltak a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjáról, agrárpiacaik és a nyári betakarítási munkák helyzetéről valamint a tisztességtelen piaci magatartás uniós szabályozásának kérdéséről. A magyar delegációt Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke vezette.
Részt vett az ülésen a Baromfi Termék Tanács képviseletében Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke és Molnár Györgyi mezőgazdasági titkár, akik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán tartottak ismertetőt. Ebben felhívták a figyelmet
Az ülésen részt vevő mezőgazdasági szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy nincs oka az ilyen ketrecrendszerekből származó tojástermelés megszüntetésének, hanem éppen ellenkezőleg, ennek a termelési formának számos előnye van nemcsak az állatok jóléte és egészsége, hanem a fogyasztó szempontjából is.
A V4 országok agrárkamarainak célja a munkahelyek megőrzése és a fogyasztók folyamatos, biztonságos ellátása, úgy, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás elérhető áron biztosítható legyen számukra.
Véleményük szerint a vásárlóknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek alapján – beleértve a higiéniát és az árat – válasszanak termékeket.
A V4 + 4 országok agrárkamaráinak vezetői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacainak jelenlegi helyzetét. Mint beszámoltak róla, a legtöbb termény hozamát súlyosan érintették az aszályok, amelyek komoly kihatással voltak a szántóföldi gazdálkodók jövedelmére, de a katasztrofális takarmányhiány miatt különösen az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodóknak van szükségük gyors és hatékony segítségre.
Az agrárkamarák képviselői üdvözlik a szélsőséges időjárási körülmények által okozott károk bármilyen pénzügyi kompenzációját.
amelyek ilyen helyzetekben nem teszik lehetővé az egyes tagállamok kormányai számára, hogy elég gyorsan és hatékonyan cselekedjenek a gazdálkodók segítése érdekében.
A sertéshús alacsony árai különösen veszélyeztették a sertéshús-termelők megélhetését, akiknek most a gabonahiány miatt az összetett takarmányok emelkedő áraival is foglalkozniuk kell. Tekintettel az afrikai sertéspestis járvány további terjedésére és a harmadik országok piacainak az európai termelés előtt való fokozatos bezárására, a V4 + 4 országok agrárkamaráinak képviselői szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a helyzettel, és minél előbb javasoljon megoldást a sertéstenyésztők megsegítésére, pénzügyi és egyéb eszközök formájában.
és mivel a végső szót nem az agrárminiszterek mondják ki, így a költségvetéssel foglalkozó miniszterekkel, illetve a miniszterelnökkel is szükséges egyeztetniük az egyes országok kamaráinak. „Az nem elfogadható, hogy a következő 7 éves ciklusban kevesebb pénzért még több szabályozót kell teljesíteniük a gazdálkodóknak, éppen ezért szükséges, hogy reál értékben megmaradjon a forrás.
Ezért egy rossz költségvetés mihamarabbi elfogadása nem lehet érdekünk, inkább legyen jó költségvetés hosszabb idő alatt.
Ehhez Magyarországon a következő uniós költségvetési ciklusban – függetlenül az EU-s, illetve a hazai társfinanszírozás arányától – a NAK javaslata szerint egy 2.000 milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési Program szükséges” – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.
