„Elmúlt az az idő, amikor a látogatók azért mentek mezőgazdasági kiállításra, hogy színes prospektusokat gyűjtsenek. Ma már a többség azért megy ilyen rendezvényre, hogy új szakmai információkra tegyen szert, melyeket a napi munka hatékonyságának érdekében alkalmazni tud.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese az I. Környezetgazdálkodási Konferencián tartott megnyitó beszédében.
A Konferencia előadásainak sorát Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár nyitotta meg. A természetvédelmi célú vagyonkezelés jelentősége és gyakorlata című előadásában kiemelte: az agrárium a legmeghatározóbb földhasználó Európában, így hazánkban is. A termelés intenzitásának növekedése, a szegély-élőhelyek eltűnése, a hatékonyabb agrotechnika hatására
Az előadás kiemelten hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb szerep jut a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő mezőgazdasági területeknek. Magyarország nemzeti parkjainak legfontosabb feladata a természeti és táji értékek, élőhelyek nyilvántartása, megőrzése és fenntartható kezelése, a védett területek megóvása, kutatása, és a látogatóknak való bemutatása.
Környezetterhelő Állattartás
„A fenntartható állattenyésztés feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű állati termék gazdaságos előállítása iránti társadalmi igény kielégítése.” – fogalmazta meg előadásában Borka György, A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa. Az állati termék előállítás ökológiai aspektusai című előadás fő vonulatát az a problémakör képezte, miszerint a fenntartható mezőgazdasági termelés feltétele az állattenyésztés által okozott környezeti terhelés csökkentése.
A mohóság lesz a vesztünk
A fenntartható fejlődés kritériumai az agrártermelésben címmel tartott előadást Prof. Dr. Kerekes Sándor, a Kaposvári Egyetem oktatója. Előadásának alappillére az a megállapítás volt, hogy a világot napjainkban a mohóság és a mértéktelen fogyasztás uralja.
– hangsúlyozta a professzor. Egy átlagos ember a szükséges napi 1500 kalória helyett ennek többszörösét fogyasztja el, az élelmiszerek körülbelül 30 százaléka pedig hulladékká válik, miközben más országokban élelmiszerhiány van. Az elmúlt fél évszázadban 100 országból csak tizenháromnak sikerült felemelkednie. Az előadó kiemelte: sokan úgy vélik, hogy az emberiség élelemmel való ellátása jelenti a problémát.
A fenntartható fejlődés alapja a változás – a változás azonban nem előre belátható folyamat, így nehéz tervezni, valamint szakembereket képezni a feladatra.
A természetvédő magyartarka
Az Őrségi Nemzeti Park képviseletében Kovács-Mesterházy Zoltán osztályvezető tartott előadást A magyartarka mint a természetvédelmi területkezelés eszköze az Őrségi Nemzeti Parkban címmel. Előadásában átfogó képet adott a nemzeti park területi adottságairól, mivel ezek jelentik a terület mezőgazdasági hasznosításának fő kihívásait: magas (67 százalék) az erdőterületek aránya, közöttük kicsi, beékelődött gyepterületek találhatók, melyeket szintén a beerdősülés veszélye fenyeget.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a magyartarka mellett döntött, mivel az Őrségben ezt a fajtát tekintik őshonosnak, valamint megfelelő mértékben piacképes is. Az állomány 2003 óta folyamatosan növekszik. A nemzeti park az állattartásban legelőre alapozott technológiát alkalmaz: az állatok tavasztól őszig a legelőn vannak, mobil karámrendszerben, kiegészítő takarmányozás csak indokolt esetben fordul elő. A téli tartás három oldalról zárt istállóban, vagy a szabadban, pihenődombokon történik, téli takarmányozásuk szénát, erjesztett takarmányokat és ásványianyag-kiegészítést (nyalósó) jelent. Ez a technológia egyszerű, költségtakarékos, és az állatok igényeihez igazított.
Gazda szemmel
Mihalecz András, a Rio Alto Kft. ügyvezetője és tulajdonosa A legeltetéses állattartás szerepe a természetvédelemben – egy gazdálkodó szemével címmel tartott előadást. A közönség részletes tájékoztatást kapott a Rio Alto Kft. történetéről és működéséről, valamint arról is szó esett, hogyan működhet együtt a cég a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, annak ellenére, hogy céljaik különbözőek. Egy vállalat elsődleges célja a profittermelés és a fogyasztói igények kielégítése, míg egy nemzeti park feladata a környezeti értékek megóvása és továbbörökítése.
A Rio Alto Kft. Csurgó-Berzence-Somogyudvarhely határában 600 hektár gyep hasznosítását végzi legeltetéssel és kaszálással. Emellett a cég portfóliójába tartozik tenyészállatok előállítása és értékesítése, fagyasztott embriók előállítása, és állati melléktermék értékesítése is.
A XII. Kaposvári Állattenyésztési Napok ideje alatt nyolc szakmai konferencia kerül megrendezésre, melyek célja az agrárágazat támogatása és szakmai információk átadása.
