Elmondta, hogy napjainkban a haltenyésztésben hatalmas lehetőségek vannak, hiszen kis energiafelhasználással lehet kiváló, egészséges húst előállítani. A hal nagy előnye, hogy a tenyésztés során a tartási hőmérséklettel lehet bizonyos tartományon belül a növekedést is befolyásolni. A hal emellett hihetetlenül szapora.
Ma nagy lehetőségek vannak az édesvízi haltenyésztésben, hiszen igen környezetbarát – lényegében nem szennyezi a természetet. Napjainkban a tenyésztett halak genetikája sincs még kimerítve.
Dr. Kucska Balázs, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető tanára Nyitó gondolatok a pontytenyésztés aktuális kihívásai című előadásában emlékeztetett arra, hogy mi magyarok igen kevés halat eszünk, messze járunk például a japánoktól, akik hetente átlagosan ötször fogyasztják.
A vásárlókkal meg kell ismertetni, hogy a haltenyésztés az állattenyésztés egyik igen környezetbarát ága, mely számos ökológiai szolgáltatást is nyújt. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb a madárvilágra gyakorolt pozitív hatása. Vízgazdálkodás szempontjából is fontos a haltenyésztés. Napjainkra is jellemző, hogy hatalmas vízmennyiségeket nem hasznosítunk, pedig halastavaink kiváló vízraktárként szolgálhatnak. Jellemzően ma igen sok vízzel állítják elő a halat, pedig az adott vízmennyiségben lényegesen többet is lehetne termelni.
Gyalog Gergő, a NAIK Halászati Kutatóintézetének munkatársa Gazdasági és társadalmi kivívások a tógazdálkodásban című előadásában elmondta, hogy az ágazat aranykora a ’80-as évekre tehető, majd a ’90-es években némi visszaesés volt tapasztalható, s azóta a stagnálás tapasztalható.
Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke előadásában kifejtette, hogy pontytenyésztésünk Európában a harmadik, többet csak a lengyelek és a csehek állítanak elő. Bár viszonylag sokat termelünk, pontytermelésünk mégis igen kevés profitot hoz a gazdáknak, nem többet, mint 4 százalékot. Jelenleg is a hazai piac a legnagyobb felvevő, s a ponty termelői ára ma a 700 Ft/kg-os lélektani határon mozog.
