0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 14.

A brojlerágazat növekedésének el kellene érnie az évi 8-9 százalékot

Hét évnyi kihagyás után rendeztek ismét Baromfitenyésztési Szimpóziumot Kaposváron. A résztvevők a versenyképesség erősítésétől a hőstresszt toleráló kísérleteken át a csőrkurtításig számos izgalmas, kutatókat, termelőket egyaránt érdeklő és érintő témáról hallgathattak előadást.

A közeljövő egyik legnagyobb feladata a Föld növekvő népességének élelmiszerellátása, ráadásul úgy, hogy közben a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vegyük. Ebben kiemelt szerepe van az állattenyésztésnek, különösen a baromfiágazatnak, hiszen gazdasági és környezeti szempontból ebben az ágazatban a leghatékonyabb az állatifehérje-előállítás. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi évtizedben a világ baromfiús termelése és fogyasztása évente mintegy 3 százalékkal növekedett, ami meghaladta a többi állattenyésztési ágazat eredményét.

Magyarországon az elmúlt évtizedben leginkább csak a brojler és a kacsa szakágazatban volt tapasztalható jelentős fejlődés, de még ezekben az ágazatokban is elmaradunk nemzetközi versenytársainktól.

A pulyka- és a lúdágazat helyzete ez idő alatt azonban jelentősen romlott.

Éppen ezért az ágazat fő célkitűzése, hogy  középtávon a versenyképességét  visszaszerezze, javítsa – mondta Szőllősi László, a Debreceni Egyetem docense, aki előadásában a magyar baromfihús-előállítás versenyképességét, a versenyképes termelés jelenlegi feltétel- és eszközrendszerét értékelte, illetve javaslatokat fogalmazott meg a jövőbeli fejlesztési célok és területek, továbbá az ahhoz szükséges feltételek meghatározására.

A genetikai előrehaladás a gazdasági haszonállatok közül a tyúk és a pulyka esetében a legnagyobb. Az intenzív szelekció következtében a brojlercsirkék már 5 hetes korra elérik a 2,1-2,3 kg, 7 hetesen pedig a 3,5 kg élősúlyt.

Ötven év alatt a növekedési erély mintegy négyszeresére emelkedett az intenzív hústípusú állományok esetében. A gyors genetikai előrehaladás következtében a takarmányok összeállítása során a hagyományos táplálóanyag szükségleti értékeket tartalmazó ajánlások csak fenntartással fogadhatók el. Halas Veronika a hústípusú baromfi táplálóanyag szükségletének meghatározására szolgáló modellezésről számolt be. Ezek a modellek támogatják a baromfitartó telepek vezetőinek döntéseit, használatukkal a takarmányozási költségek jobban kordában tartható.    

Milisits Gábor a trópusi országokban a végzett hőstresszt toleráló kísérletekről számolt, míg Zomborszky Zoltán az eltérő genetikai hátterű, tojó típusú, csőrkurtítatlan jérceállomány nevelési idő alatti kiesésekről tartott előadást.  

Sütő Zoltán professzor a szimpózium zárásaként elmondta, hogy bízik benne, hogy jövőre is meg tudják majd rendezni ezt a szép hagyományú tanácskozást. Ígéretet ugyan nem tudott tenni arra, hogy ez sikerülni is fog, hiszen a baromfitenyésztési tanszék, amelyik több mint negyven éven keresztül ezt a rendezvényt szervezte, az egyetem szervezeti átalakulásakor megszűnt. Ezúttal a szakma szponzorációjának köszönhetően voltak képesek megszervezni a konferenciát, talán a jövőben is sikerül összegyűjteni a forrást.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu