Az erdőknek reményt és kiutat jelenthetnek a klímaválságban a liánok, egyrészt a saját környezetük, mikroklímájuk, másrészt a légkörből kivont szén-dioxid révén. Azonban egy új, a Global Change Biology folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint mindez mit sem érhet:

– írja a National Geographic.

Liánok uralma?

A szakemberek feltárták, mely erdőségeket érinti a klímájuk miatt a legnagyobb mértékben ez a veszélyforrás: a domb- és síkvidéki, trópusi-szubtrópusi erdőket, mint Vietnám, Kelet-Afrika, Kolumbia területén, vagy épp az ausztrál nedves trópusi régió erdőit. A kutatók úgy találták, ez esetben is eljöhet egy olyan fordulópont, amikor az erdőkben a liánok válnak uralkodóvá a fák helyett, megfojtva a fákat, s megakadályozva azok növekedését.

Számos veszélyben lévő erdőt már így is károsított a fakitermelés vagy más okból végzett erdőirtás, ezek számára a fordulópontot az évi középhőmérséklet 27,8 Celsius-fok fölé emelkedése, és az 1614 milliméteres éves összegnél kevesebb csapadék jelenti. E körülmények közepette az erdők helyreállítása kudarcot vallhat. Sajnos a felmelegedéssel és az emberi tevékenységgel ezen veszélyeztetett erdők mennyisége a jövőben csak növekedni fog.

A több mint 20 év munkáját összefoglaló kutatásban globálisan mérték fel, miként hódítja el az életteret a fáktól a lián. „Amikor életem első esőerdei expedícióján, 1998-ban Kelet-Afrikában jártam, láttam, hogy a futónövények teljesen benőtték a fákat, azon gondolkoztam, mi a csuda történik, és miért nem vizsgálja ezt senki” – mondta Andy Marshall professzor, a kutatás egyik vezetője. A kutatás során kiderült, hogy

A liánok uralma évtizedekig is eltarthat.

Az erdőségek a világ harmadik legfontosabb szénmegkötői az óceán és a talaj után. Sajnos a liánok csak rontanak a helyzeten, mert a fák növekedésének akadályaként lecsökkentik a levegőből kivonható szén mennyiségét az érintett erdőkben.

Megoldást kell találni arra, hogy a liánok ne tudják átvenni a hatalmat az erdőkben. „Az biztos, hogy nem szeretnénk azt elérni a munkánkkal, ha az erdőket kezelők ezután minden liánfélét kiirtanának a saját erdeiken” – tette hozzá Marshall professzor.

„Egyszerűen arról van szó, hogy az ember hatása túl nagy egyes helyeken, és ez teszi lehetővé, hogy igen nagy mennyiségben és nem természetes módon növekedjenek” – mondta a professzor.