A hazai növénytermesztés a legutóbbi évek sokkhatásai miatt egyre inkább keresi azokat a lehetőségeket, amelyek a mind nehezebbé váló agronómiai, ökonómiai, hatékonysági körülményekből kiutat jelentenek. Ezt a jelenlegi bonyolult és nehéz helyzetet számos belső és külső körülmény együttesen idézte elő. Agronómiai szempontból az egyik legfontosabb okát a hazai növénytermesztés szerkezetének végtelen leegyszerűsödése, bizonyos növények termesztéstechnológiai fejlesztéseinek elmaradása jelentette.
Bár ezen változtatni még nem késő, de annál nagyobb kihívást jelent a termelőknek.

Fotó/Designed by: Freepik
Mind a kukoricával, mind a napraforgóval évtizedek óta végezzük a kutatásainkat. Ezek eredményeinek felhasználásával célunk az, hogy bemutassuk – a rendelkezésre álló terjedelmi korlátok között – azokat a lehetőségeket, amelyek a napraforgó termesztés-technológiájának a fejlesztésében rendelkezésünkre állnak.
A klímaváltozás hatásait már relatíve rövidebb időszakra (50-70 év) visszatekintve is igazolni lehet (1. táblázat). Harmincéves csapadék és hőmérsékleti értékeket hasonlítottunk össze Debrecenben az 1961–1990, 1981–2010 és 1991–2020 közötti időszakokban. Az agrometeorológiai adatok egyértelműen bizonyították, hogy csökkent a csapadék mennyisége (565,3 mm-ről 548,6 mm-re) és nőtt az évi középhőmérséklet (9,8 °C-ról 10,6 °C-ra), de éven belül rendkívül kedvezőtlenül alakultak a napraforgó tenyészidőszakán belüli csapadék- és hőmérsékleti értékek.
A jelenlegi környezeti és agrotechnikai feltételek mellett a legjobb napraforgóhibridek terméspotenciáljának csak a 30 százalékát használjuk ki, de a kisparcellás kísérleteinkben elért eredményekhez (~7 t/ha) képest is a kihasználás ~45 százalék az országos termésátlagokat (~3 t/ha) tekintve (1. ábra). Kísérleti eredményeink ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az adott intenzitású agrotechnikai feltételek közé a megfelelő intenzitásigényű napraforgóhibridet szükséges választani (2. ábra).

Az agrotechnikai feltételek intenzívebbé válásával az intenzív hibridek termése sokkal dinamikusabban nő, mint az extenzív típusú hibrideké, így intenzív agrotechnika alkalmazásával az intenzív hibrid terméstöbblet 2,2 t/ha lehet (4,2 t/ha extenzív, 6,4 t/ha intenzív hibrid). Napjainkban inkább az jelenti a nagyobb problémát a termelőknek, hogy az extenzív típusú hibridek aránya (14%) erőteljesen lecsökkent az átlagos-intenzív típusú hibridekkel (86%) összehasonlítva.


Hosszú évek óta vizsgáljuk, teszteljük a régebbi és az új napraforgóhibridek tulajdonságait és teljesítményét (évente 30-40 hibrid vizsgálata). A legutóbbi 5 év eredményei azt bizonyították, hogy a hibridek átlagtermése 2,6-4,0 t/ha között változott (a rendkívül aszályos 2022. évben a kísérlet öntözött volt, a hibridek átlaga 5,2 t/ha lett), azaz az évjárat jellege kisebb-nagyobb mértékben befolyásolta a napraforgó termését (2. táblázat).

A napraforgó agrotechnikai elemei közül a tápanyagellátás, a vetéstechnológia és a növényvédelem játszik kiemelt szerepet a fejlesztési lehetőségek szempontjából.
A napraforgó nagy tápanyagfelvételű szántóföldi növényünk, azonban tápanyagigényének jelentős részét a talaj tápanyagkészletéből – megfelelő ellátottság esetén – képes felvenni. Kedvező tulajdonságú csernozjom talajon végzett tartamkísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy a csernozjom talajon mérsékelt műtrágyaadagok (N = 40-100 kg/ha, P2O5 = 50-80 kg/ha, K2O = 60-90 kg/ha) elegendőek voltak a nagy termések realizálásához (3. ábra).
Kutatási eredményeink azt is bebizonyították, hogy a napraforgóhibridek optimális trágyaadagja jelentősen eltér egymástól. Ezt a hibridspecifikus trágyázási elvet nagyon fontos lenne alkalmazni a technológiafejlesztési lehetőségeknél.

Az elmúlt évtizedekben (26 évvel ezelőtt kezdődtek a kísérletek) részletesen vizsgáltuk a nagy növényvédő vállalatokkal a napraforgó növényvédelmi technológiájának továbbfejlesztési lehetőségeit, amelyek kiterjedtek a gyomszabályozásra, a betegségek és állati kártevők elleni védekezésekre egyaránt.
Vizsgálataink arra is rámutattak, hogy a növényvédelmi technológiát optimalizálni szükséges, azaz az adott időjárási, agrotechnikai, növényfejlettségi és genetikai (hibrid) paramétereket figyelembe véve szükséges kialakítani (3. táblázat). Ezt bizonyította az, hogy az alap növényvédelmi technológiához képest (5 év átlagában 2802 kg/ha) a legjobb növényvédelmi technológia alkalmazásával lényegesen nagyobb terméstöbblet (+1137 kg/ha a 2019–2023. évek átlagában) realizálható.

Hazánkban a napraforgó termesztése nagyon eltérő ökológiai és agrotechnológiai feltételek között történik. A napraforgó technológiafejlesztési lehetőségei eltérőek lehetnek az átlagos és intenzív feltételek között gazdálkodók szempontjából (4. ábra).

Az átlagos feltételek esetén fontos lehetőség az ökológiai feltételekhez történő jobb adaptáció, a jobb hibridválasztás, a nagyobb inputhasználat és jobb műszaki feltételek alkalmazása, a szaktudás sokoldalú bővítése mellett. Ilyen feltételek esetén – vizsgálataink szerint – a termésnövekedés mértéke szerényebb (~1,0 t/ha) lehet.
Ilyen feltételek mellett – az előbb említettek betartásával – akár nagyobb mértékű (~2,0 t/ha) termésnövekedés is realizálható. A hazai napraforgó-termesztés technológiafejlesztésének lehetőségei tehát differenciáltan megvannak, az azonban fontos lenne, hogy azokat minél rövidebb időn belül a gyakorlatban is alkalmazzuk.
Dr. Pepó Péter
egyetemi tanár, MTA doktora
Debreceni Egyetem MÉK, Növénytudományi Intézet




