Amozambik csicsörke (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt. Igaz, tenyésztése sohasem volt egyszerű, de élőhelyéről rendszeresen importálták. Ugyan ma már – hozzáteszem, a természet szempontjából szerencsére – nem lehet vadon fogott mozambik csicsörkéhez jutni, a madárbarátoknak mégis csak ajánlani lehet e kedves kis madarat annak ellenére, hogy ára borsos, és beszerzése némi utánajárást igényel.
Egy faj, több faj?
A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és néhány környező kisebb szigete. A Szaharától délre eső, bokrokkal tarkított nyílt szavannás területet lakja. A sivatagokat és sűrű erdőket kerüli. Időnként felkeresi a szántföldeket is. Vonulása a táplálkozó- és itatóhelyeket követi. Tápláléka különféle fű- és gyommag, apró rovar. Az élő eleség a fiókák felnevelésénél nélkülözhetetlen. Rájár a félérett köles- és gabonatáblákra is.
Ma még nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy a mozambik csicsörke voltaképpen egy vagy több faj gyűjtőneve, de az biztos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Élőhelyéről érkeztek kisebb és nagyobb, színben is némiképp eltérő példányok, amelyek egymással sokszor nem is akartak párba állni. Ez a tény persze megnehezítette a tenyésztésüket.
Egyes madártartók szerint a hím akkor énekel a legszebben, ha egyedül lakja a kalitkát. Ugyanakkor egy igazi madárbarátnak az a legfontosabb, hogy védence jól érezze magát, ezért aztán vásárol egy ideális mátkát madara számára. Bár kistestű fajról van szó, nagy a mozgásigénye, ezért egy pár számára a legjobb a kerti volier vagy rosszabb esetben egy 100 x 50 x 50 centiméteres kalitka. Röpdés tartás esetén alakítsunk ki számára egy árnyékos, esővédett részt is. A mozambik csicsörke hőigényéről megoszlanak a vélemények, de hideg időben fűtött helyen célszerű elhelyezni. A 15 fok körüli hőmérséklet ideális, de ha tenyészteni szeretnénk – lévén, hogy a faj a téli hónapokban szaporodik – akkor már 18–22 Celsius-fokra van szükség, és elengedhetetlen a 10–12 órás megvilágítási idő is.
A mozambik csicsörke szívesen és gyakran fürdik, ezért nemcsak madáritatót, hanem fürdőt is biztosítani kell számára. Kalitkáját, volierjét almozzuk apró szemű sóderrel, s gondoskodjunk olyan átmérőjű fa (semmiképpen sem műanyag) ülőrudakról, amelyeket nem tud teljesen átfogni, s így a karma is kopik. A rudakat úgy helyezzük el, hogy szárnypróbálgatásaiban ne akadályozzák a madarat. A szobában időnként szabadon is engedhetjük, ám ilyen esetben mindig húzzuk be a függönyt, nehogy az ablaküvegnek repüljön.
Mivel etessünk?
A nagyobb állatkereskedésekben már lehet kapni kifejezetten csicsörkéknek összeállított magkeveréket, bár talán egyszerűbb, ha az internetről rendelünk. Ügyeljünk a szavatossági időre! Emellett szívesen fogyasztják a félérett gyommagvakat, zöldeledelt és az állati fehérjét. A gyümölcsöt kezdetben nem minden egyed szereti, de érdemes a vitamindús édes gyümölcsökre rászoktatni. A változatosság itt is a legfontosabb. Lényeges táplálék-kiegészítő a csonterősítő szépia.
Minden madár életében megerőltető időszak a vedlés. Csicsörkéink is ekkor nagyobb figyelmet és különösen tápdús kosztot igényelnek.
Kapjanak több lisztkukacot, sárgarépás lágyeleséget, édes gyümölcsöt, félérett magokat. Ilyenkor különösen fontos számukra a fürdővíz, a napfény és a friss tiszta levegő, ezért szobában tartott madarainkat is rendszeresen napoztassuk – ügyelve arra, nehogy hőgutát kapjanak. Viszonylag könnyű tarthatósága miatt a mozambikcsicsörke épp úgy, mint közeli rokona, a szürke csicsörke (Serinus leucopygius) kezdő madártartóknak is ajánlható. A mozambik csicsörkét olykor kanárival és szürke csicsörkével keresztezik. A mozambik csicsörke közepesen hosszú életű madár, 5-7 esztendeig is a kedvencünk lehet.
