Számos szúnyogfaj él hazánkban, közülük csak a csípőszúnyogok szívják a vérünket, ezekből is 50 faj honos Magyarországon. Leggyakrabban a házi szúnyog, gyötrő szúnyog, mocsári szúnyog, balatoni szúnyog csípése veszélyeztet bennünket alkonyat után vagy éjszaka, és vízpart vagy mocsaras, nedves terület közelében.

Melléjük érkezett három ázsiai eredetű szúnyog, 2012-ben a japán bozótszúnyog, 2014-ben az ázsiai tigrisszúnyog, 2016-ban a koreai szúnyog. Ezek már nappal és városi környezetben is csípnek, ráadásul kitartóan követik kiszemelt áldozatukat. Részben ebből is eredhet az a benyomás, hogy most erősebben csípnek, „harapnak” a szúnyogok.

Ugyanolyan szívószervük van

Ez azonban nincs így Szentiványi Tamara, a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának kutatója szerint.

A kutatóközpont által működtetett Szúnyogmonitor oldalon a lakossági bejelentéseket is fogadják a jövevények hazai elterjedéséről, és saját csapdahálózatot működtetnek. Ezek alapján az ázsiai tigrisszúnyog a legelterjedtebb faj a három közül, szinte az egész országban előfordul, Budapesten kimondottan gyakori. Könnyen felismerhető faj: viszonylag apró termetű, csak 5 milliméter testhosszú, jellegzetes fekete-fehér csíkos lába és a torán végighúzódó fehér csík alapján elkülöníthető a többi szúnyogtól.