A FAO legújabb döntése értelmében három új helyszínnel bővült a Globálisan Fontos Mezőgazdasági Örökségi Rendszerek (GIAHS) hálózata: egy Olaszországban és kettő Japánban található rendszer kapta meg az elismerést – írja a fao.org.
Az új kijelölésekkel a világon immár 102 GIAHS-helyszínt tartanak nyilván 29 országban. Japán 17-re növelte ilyen rendszereinek számát, míg Olaszország harmadik alkalommal került fel a listára. A bejelentés egybeesik az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 80. évfordulójával.
A GIAHS program célja olyan mezőgazdasági rendszerek elismerése és megőrzése, amelyek gazdag agrobiodiverzitással, hagyományos tudással, kulturális örökséggel és fenntartható tájgazdálkodással rendelkeznek. Az új helyszínek is ezt a szellemiséget képviselik, miközben példát mutatnak az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodásban és a vidéki közösségek ellenálló képességében.
„Az FAO megtiszteltetésnek érzi, hogy üdvözölheti ezeket a kivételes új helyszíneket a Globálisan Fontos Mezőgazdasági Örökségi Rendszerek családjában. Minden egyes helyszín a vidéki és mezőgazdasági közösségek találékonyságának és ellenálló képességének bizonyítéka,” nyilatkozta Kaveh Zahedi, a FAO Klímaváltozással, Biodiverzitással és Környezettel Foglalkozó Irodájának igazgatója.
Amalfi citromteraszai – Olaszország
Az Amalfi-part meredek lejtőin fekvő teraszos mezőgazdasági rendszer több évszázados hagyományokra épül. A híres „Sfusato Amalfitano” citromot kézzel termesztik és szüretelik gesztenyefa pergolák alatt, miközben a gazdák, úgynevezett „repülő farmerek”, akrobatikus ügyességgel járják be a teraszokat.
A szárazkőfalakból épített teraszok nemcsak a földcsuszamlások ellen védenek, hanem szabályozzák a vízáramlást és a mikroklímát is. A terület hektáronként akár 800 citromfát is elbír, és évente 35 tonnányi termést hoz peszticidmentes, alacsony beavatkozású gazdálkodással. A táj biológiai sokfélesége is kiemelkedő, több mint 970 növényfajt – köztük ritka mediterrán flórát – tart nyilván. A női munkaerő kulcsszerepet játszik a gazdálkodásban és a hagyományok megőrzésében. A terület UNESCO világörökségi helyszínként is elismert.
Mikan teraszültetvények Arida-Shimotsu régióban – Japán
A Wakayama prefektúrában található Arida-Shimotsu régió több mint 400 éve ad otthont mikan (Citrus unshiu) termesztésének. A meredek hegyoldalakon kőfalakkal megerősített teraszokon folyik a termesztés, amely a helyi szubtrópusi éghajlathoz igazodik. Több mint 30 mikanfajta található itt, melyek alkalmazkodtak a régió mikroklímájához.
A kiscsaládos gazdaságok fenntartják a hagyományos termesztési módszereket, miközben az agrobiodiverzitás, a vízvisszatartás és a hőszabályozás is fontos szerepet kap. A beporzástól az erdőgazdálkodásig, a méhészeten át a zöldségtermesztésig sokféle tevékenység növeli az élelmezésbiztonságot és a gazdasági stabilitást. A helyi fesztiválok, receptek és történetek szorosan kapcsolódnak a mikanhoz, tükrözve a közösség kulturális örökségét.
Újrahasznosított mezőgazdasági rendszer az egykori Tatara vasgyártás helyén – Okuizumo, Japán
Japán Okuizumo régiójában a vasérckitermelés miatt károsodott talajokat alakították át teraszos rizsföldekké. A terület közösségi öntözőcsatornái, amelyek évszázadok óta működnek, lehetővé tették egy integrált, körforgásos mezőgazdasági rendszer kialakítását. Ez magában foglalja a rizstermesztést, erdőgazdálkodást, szarvasmarha-tenyésztést és hajdinaültetvényeket.
A japán fekete szarvasmarha kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerben: a hús eladásából származó bevétel mellett a trágya természetes tápanyagot biztosít a rizsföldeknek. A hajdina jól alkalmazkodik a hegyvidéki környezethez, és kulturálisan is fontos növény. A rendszer ellenálló a népességcsökkenés és más kihívások ellenére, köszönhetően a közösségi összetartásnak, a táj iránti felelősségvállalásnak és a helyi innovációnak.
