A projekt olyan tudásalapú gazdálkodási modell felépítését tűzte ki célul, melynek fókuszában az élőhelyek megőrzése és megújítása áll, mindezt a hatékony állattenyésztéssel és legeltetés-menedzsmenttel karöltve, beágyazva a legmagasabb szintű természetvédelmi elvárások szövetébe. A gazdaság működéséről Szunyogh Andrással, a projekt megálmodójával beszélgettem.

Gyakorlati megközelítések a klímaváltozás hatásainak mérséklésére

Ahogy azt a gazdálkodó elmondta, egyik fő motivációjuk a klimatikus változásokra történő felkészülés volt. Szerettek volna a követendő külföldi példák alapján egy jó hazai gyakorlat lábait megvetni. Ennek a fejlesztése azóta is zajlik: az új ismereteket folyamatosan integrálják a rendszerükbe, és tapasztalataikat megosztják az arra nyitott közönséggel.

Az egyébként egykori paraszti létformát, annak is a legeltetéssel kapcsolatos gyakorlatait idéző gazdálkodási rendszer kapcsán megoszlanak a nézetek itthon. András szerint egyre nyitottabb a gazdatársadalom, a hatóságok, és a nemzeti parki szakembergárda egyaránt. Tanúi lehetünk egy izgalmas szakmai párbeszéd kibontakozásának e rendszerek helytállóságáról. A kedvezőtlenebb környezeti feltételek folytán kialakult tapasztalat az, amely más megközelítések irányába tereli a gazdákat. A Zala vármegyében elterülő gazdaság tulajdonosai gyakran kapnak kritikát annak kapcsán, hogy a csapadékviszonyok kedvezőbbek – könnyebb a rendszer fenntartása. Ez természetesen igaz, de a DEDES projekt által követett gyakorlatok rendszerint a világ elsivatagosodó és szélsőséges időjárás által sújtott régióiban alakultak ki.

– mondja András.