Járványügyi fronton: ASP és PRRS – magyar sikerek és tanulságok
Dr. Nemes Imre előadásában elsőként az afrikai sertéspestis (ASP) hazai helyzetét értékelte. A vírus jelenléte 2024-ben is kimutatható volt a vaddisznóállományban, főként az ország északi és keleti régióiban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például több száz fertőzött vaddisznót találtak, de a házisertés-állomány eddig elkerülte a tömeges fertőzést.
Amikor fertőzés mégis előfordult, a hatóságok gyorsan reagáltak: egyetlen fertőzött telep körül 13 442 sertést kellett felvásárolni kártalanítás mellett, 1,3 milliárd forint értékben.
A járványhelyzet másik fontos mérföldköve a PRRS (sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma) felszámolása volt. Magyarország 2024 elejére elérte a teljes PRRS-mentességet, mindössze négy telep maradt átmeneti „mentes vakcinázott” státuszban.
Ez a váltás a megelőzés és a szigorú járványvédelem irányába tolja a hangsúlyt.
Felelős antibiotikum-használat: javuló trendek, új szabályok
A főállatorvos előadásának másik központi témája az antibiotikum-használat volt. Magyarország az elmúlt években látványos eredményt ért el ezen a téren: 2018 és 2022 között 46 százalékkal sikerült csökkenteni az állatgyógyászati célú antibiotikum-felhasználást, 180,55 mg/PCU-ról 97,1 mg/PCU-ra. A kedvező tendencia 2024-ben is folytatódott, amikor az érték 89,6 mg/PCU-ra mérséklődött, ezzel már megközelítve az uniós átlagot (88,5 mg/PCU).
Fotó: Pxhere.com
A sertéságazatban a leggyakoribb hatóanyagok – amoxicillin, doxiciklin, tiamulin, apramicin és neomicin – mind az EU által „D” kategóriába, azaz a prudens, kevésbé kockázatos szerek közé tartoznak.
A humán gyógyászat szempontjából kritikus antibiotikumok aránya az állatgyógyászatban átlagosan 7 százalék, a sertéságazatban pedig 4 százalék alatt marad. A legtöbb készítményt takarmányba vagy ivóvízbe keverve alkalmazzák, de az injekciós formák is jelentős szerepet kapnak – így a kezelések több mint 90 százaléka csoportos jellegű.
