A változó környezet nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai alkalmazkodást is kíván, amihez a mezőgazdasági termelőknek megbízható partnerekre van szükségük. Szabó Istvánt, az OTP Bank Agrárgazdasági és Értékesítési Igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, milyen technológiai megoldások és pénzügyi lehetőségek segíthetik a gazdákat a kihívások leküzdésében a fenntartható működés felé vezető úton. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, a takarmányellátás biztonságáról, valamint a fejlesztéseket támogató finanszírozási eszközökről.
Mik a legégetőbb vízgazdálkodási gondok a klímaváltozásból eredően?
– A szélsőséges időjárásból adódóan egyes helyeken a hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék és annak egyenlőtlen eloszlása okoz problémát, más területeket pedig már-már sivatagossá tesznek a hosszúra nyúló extrém meleg és száraz időszakok. A leginkább sújtott Duna-Tisza közi Homokhátságon például a szárazság már a talajvízre is nagymértékben hatott, húsz év alatt bizonyos pontokon akár 4 métert is csökkent a szintje. A 19. században elindított folyószabályozásokkal és a lápos részek lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas szántóterületek jöttek létre. Ezeken a területeken a belvízmentesítés miatt számos csatorna létesült, és ennek következtében a korábbi áradások helyett a mezőgazdaság leginkább csak a csapadékra és később az öntözésre támaszkodott, napjainkban azonban mindkettő elérhetősége erőteljesen korlátozott.
Ráadásul a legprecízebb öntözéssel kijuttatott vízből is elpárolog valamennyi, amiből máshol fog csapadék képződni. Korábban a vizes élőhelyek kontrollálni tudták, javították az adott körzet mikroklímáját, elősegítették a csapadékképződést. Erre kínálhat napjainkban megoldást a belvízmentesítő csatornák átmeneti feltöltése, a terület elárasztása, ami kihat a talajvíz szintjére és nem utolsósorban az ökoszisztémára is. Tapasztalatok szerint az időlegesen elárasztott területeken óriási a zöldtömeg-növekedés, amit tökéletesen lehet legeltetésre használni. Természetesen az elárasztásnak mindig van fizikai korlátja, nagy kérdés, hogy hova juttatható ki a víz. A vízkészletben beállt csökkenés visszafordítása nagyon fontos, szerencsére már elindult egy lassú, de pozitív változás, azonban minden egyes projekt sikeres megvalósítása kizárólag a környék vízrendszerének pontos ismeretével lehetséges. A víz önmagában nem oldja meg a gondot, a hiánya azonban rávilágít a változtatás szükségességére.
Ma már tudjuk, hogy a hagyományos talajművelés rontotta a talajok állapotát. Milyen alternatív, fenntarthatóságot szolgáló módszereket ajánlanak helyettük?
– Sok helyen még mindig a forgatásos művelés dominál a növénytermesztésben, pedig ez nehezíti, akadályozza a talaj regenerációját, és a képződött nagy felület miatt a párolgás és a szénvesztés is jelentős. Például máig alkalmazott gyakorlat, a kalászosok betakarítása utáni nyár végi szántás jelentős nedvességvesztéssel jár. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos esetekben ne lenne létjogosultsága a forgatásos alapművelésnek, lényeges azonban a szántás megfelelő időzítése, a talajfelszín zárása, a növény igényének figyelembevétele és az indokolatlan műveletek elhagyása. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg sekély műveléssel a lehető legkevésbé bolygassuk meg a talajt, vagy ahol a körülmények lehetővé teszik, egyáltalán ne forgassuk, emellett a talaj takarásának is párolgáscsökkentő, szénmegkötő hatása van. Előnyös, ha nem minden évben műveljük a talajt, elhagyunk egyes, akár korábban fontosnak vélt műveleteket, illetve összevonjuk őket az arra alkalmas gépekkel.
Az új technológiák bevezetését előremutató és támogatandó célnak tartjuk, ezért az OTP Agrár segítséget nyújt ezen fejlesztések megvalósításához.
A klímaváltozás nemcsak az időjárást, hanem a növények és kártevők fejlődési ciklusait is befolyásolja. Ez milyen mértékű gondokat okozhat?
– Az évszakok hosszának a megváltozásával a fenológiai fázisok is eltolódtak, felgyorsult az érés, egyes fajok mélynyugalma nem teljes az elmaradó hideghatás miatt, új kártevők és velük együtt kórokozók jelentek meg szinte az összes kultúrában. Például az aflatoxinokat termelő penészgombák terjedése észak felé tolódott Európában, olyan helyeken is előfordulhatnak, ahol korábban nem. A fertőzés országos szintű gazdasági károkat okozhat az agrárgazdasági szereplőknek, ahogy azt tapasztalhattuk tavaly is. A kukorica jelenleg a legnagyobb mértékben felhasznált alapanyag a takarmányozásban. Az AKI 2023. évi felmérése szerint a haszonállatok számára gyártott takarmánykeverékek alapanyagainak 61,8 százalékát adták a gabonamagvak. Ennek 37,3 százaléka volt kukorica (842 ezer tonna) és további 55 ezer tonna kukorica DDGS-t használtak a keveréktakarmányokhoz.
A klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajták választása nemcsak a kukoricánál, hanem a legtöbb olyan kultúrnövénynél előnyös, amelynek csökken a hozama a kedvezőtlen időjárás következtében. Az ideális terméshozam eléréséhez nagy hangsúly van a vetés időzítésén is, például a kukorica esetében az optimális vetésidőn belüli vetés akár 5 százalékkal is növelheti a hozamot.
Az elmúlt években az ukrán gabonaimport fontos szerepet játszott a takarmányhiány enyhítésében. Milyen hatással van az EU és Ukrajna közötti új kereskedelmi megállapodás a hazai agrárpiacra, és milyen következményekkel járhat a kvóták bevezetése a jövőben?
– Az évszázados aszállyal terhelt 2022-ben az import gabona segített a hazai takarmányhiányon. A behozott kukorica mennyiségének 63 százaléka érkezett Ukrajnából, további 27 százalékot vásároltunk a környező országokból, köztük Romániából, Szerbiából és Szlovákiából. A felfüggesztett ukrán vámok és mennyiségi korlátozások azonban Európa-szerte számos gazdatüntetést váltottak ki, ezért idén júniusban már nem hosszabbította meg az EU az egyezményt. A július elején közzétett kvóták szerint az EU akár 80 százalékkal is csökkentheti a búza és a cukor importját, ez az intézkedés várhatóan arra ösztönzi majd az ukrán termelőket, hogy többet adjanak el ázsiai és afrikai piacokon. A kvóták magasabbak lesznek, mint a 2016 óta hatályban lévő első EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásban szereplők, de jelentősen elmaradnak az elmúlt három évben vámmentesen importált mennyiségektől. Az ideiglenes megállapodásban a búza éves kvótáját 1,3 millió tonnában határozták meg.
2022 áprilisa és 2024 decembere között összesen 35 millió tonna kukorica, 15 millió tonna búza és 2 millió tonna árpa jött az EU-ba Ukrajnából. A teljes ukrán gabonaexport ebben az időszakban ennek közel a duplája volt, az EU-n kívül fő célországok pedig Kína, Egyiptom, Törökország, Indonézia voltak. A megállapodás 40 árucikkből áll, és még a tagállamok minősített többségének is el kell fogadnia. Fontos eleme a megállapodásnak, hogy a tagállamok számára lehetővé teszi további intézkedések meghozatalát a piacaik védelme érdekében. Az új megállapodástervezet szerint Ukrajna vállalja, hogy 2028-ig bevezeti az uniós mezőgazdasági szabályokat, különösen az állatjóléti, növényvédőszer-használati és állatgyógyászati előírások terén.
A zöld finanszírozás és az ESG-szempontok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a pénzügyi szektorban. Milyen változásokat hozott az MNB új előírása a vállalati hitelezés gyakorlatában, és hogyan érinti ez a mezőgazdasági szereplőket?
– A szabályozói fókusz egyre inkább a klímaváltozással és környezeti kockázatokkal kapcsolatos tényezőkre irányul, előmozdítva a zöld finanszírozás térnyerését. A megfelelési elvárások kiterjednek az üzleti modellekre, vállalatirányításra, valamint a kockázatkezelés – különösen a hitelkockázat – területére. Az MNB elvárása szerint a bankoknak az új vállalati hitelkihelyezések során – a kockázatkezelés részeként – fel kell mérniük az ESG szempontból releváns információkat. A kérdőív alkalmazása július 1-jétől lépett életbe az 500 millió forintot meghaladó új vállalati hitelek esetén, amely 2028-ra fokozatosan kiterjed a 100 millió forint feletti hitelekre is.
Milyen konkrét eszközökkel tudja az OTP Agrár támogatni a gazdálkodókat a klímaváltozások kezelésében?
– Az OTP Agrár célja, hogy stabil pénzügyi hátteret és szakmai támogatást nyújtson a gazdálkodóknak a változó környezeti és piaci körülmények között is. Ennek részeként testreszabott finanszírozási megoldásokat kínálunk, amelyek segítik az öntözésfejlesztést, a talajkímélő technológiák bevezetését vagy a fenntartható gazdálkodás kialakítását. A KAP ST kamattámogatott beruházási hitellel könnyítjük a pályázati önrész finanszírozását, alacsony kamatköltséggel és akár kezességidíj-támogatással is. Konstrukcióink nemcsak a fejlesztések megvalósítását és üzemeltetését segítik, hanem hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez is.
(x)
