Egy friss amerikai kutatás arra világított rá, hogy a haszonállatok tejmirigyei olyan molekulákat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a madárinfluenza-vírus számára a megtelepedést és a szaporodást. Ezek a molekulák, úgynevezett sziálsav-receptorok, a sejtek felszínén találhatók, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vírus be tudjon jutni a szervezetbe. A felfedezés különösen időszerű, hiszen az elmúlt években a H5N1 madárinfluenza többször is felbukkant nemcsak baromfikban, hanem tejtermelő tehenekben is – phys.org.
A kutatást az Iowa State University szakemberei végezték, akik különböző haszonállatok — köztük szarvasmarha, juh, kecske, sertés és alpaka — tejmirigyéből vettek mintákat.
Ez azért fontos, mert az influenza A vírus a sejtek felszínén található sziálsavhoz kapcsolódik, ez jelenti számára a „belépési pontot” a fertőzéshez.
Emberre terjed? Nem valószínű, de a körülmények adottak
A madárinfluenza az α2,3-kötésű sziálsavat, az emberi influenza pedig az α2,6-kötésű sziálsavat részesíti előnyben. A kutatók azonban azt találták, hogy több haszonállat tejmirigyében mindkét típus jelen van, ami ideális környezetet teremthet a vírus számára ahhoz, hogy új gazdafajokban is alkalmazkodni tudjon. Ez magyarázhatja, miért jelent meg H5N1 vírus több tejtermelő tehenészetben, és miért mutatták ki a vírus genetikai anyagát nyers tejben is.
A kutatók nem állítják, hogy ez jelenleg komoly veszélyt jelent, de hangsúlyozzák: fontos megérteni azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a vírus fajok közötti terjedését. Mindez segíthet megelőzni egy esetleges jövőbeli járvány kialakulását.
A kockázat elsősorban a nyers tejhez köthető, ezért arra figyelmeztetnek, hogy a fertőzött állományok közelében a higiéniai és állategészségügyi szabályok betartása még fontosabbá válik. A kutatás eredményei újabb mozaikdarabot adnak ahhoz a képhez, amely segít megérteni, hogyan képes a madárinfluenza-vírus átlépni a fajhatárokat, és miért kell továbbra is kiemelt figyelemmel követni a terjedési mintázatait.
