Brüsszel utcáin csütörtökön traktorok gördültek végig, miközben európai gazdák ezrei nyomást próbáltak gyakorolni az uniós vezetőkre a költségvetési reform és a vitatott EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ügyében. A tüntetők szerint a Bizottság tervezett átalakításai támogatáscsökkentést és a Közös Agrárpolitika (KAP) gyengítését hozhatják, különösen a sokat vitatott „single fund”, azaz egyetlen alap felé mozduló modell miatt – olvasható az Euractiv és Reuters cikkeiben.
A megmozdulást az európai gazdaszervezetek meghatározó ernyőszervezetei, a Copa-Cogeca szervezte, tájékoztatásuk szerint mintegy 10 ezer demonstráló érkezett a 27 tagállamból. A város különböző pontjain azonban egészen eltérő képet mutatott a tiltakozás. Észak-Brüsszelben, ahol a menet elindult, jellemzően békés volt a hangulat: dudaszó, füstjelzők és látványos, olykor karneválszerű gesztusok kísérték a felvonulást – olasz gazdák például apró parmezáncsomagokat dobáltak a levegőbe.
A fő demonstráció kora délután véget ért, ám a rendbontások és összecsapások a nap folyamán több helyszínen folytatódtak, tüzeket gyújtottak, sötét füst szállt fel az utcák fölé. A brüsszeli rendőrség közlése szerint eredetileg 50 traktort engedélyeztek, a helyszínen ugyanakkor ennek sokszorosa jelent meg.
Készen áll az EU a dél-amerikai termékek ellenőrzésére?
A tiltakozás politikai üzenete egyértelműen a „döntéshozók asztaláig” akart elérni. A csúcstalálkozó margóján a A Copa-Cogeca vezetői Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, António Costa európai tanácsi elnökkel, valamint Christophe Hansen mezőgazdasági biztossal is találkoztak.
Von der Leyen később nyilvánosan „erős és tartós támogatást” ígért az EU költségvetésében, de konkrét új bejelentés nem érkezett.
A háttérben mindvégig ott volt a Mercosur-megállapodás, amely 25 éve formálódik, és az EU legnagyobb vámcsökkentési csomagját hozhatná. Támogatói – többek között Németország és Spanyolország – úgy érvelnek, hogy az egyezmény segítheti az exportot az amerikai vámok szorításában, és csökkentheti Európa függését Kínától azzal, hogy hozzáférést nyit bizonyos nyersanyagokhoz és piacokhoz. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy olcsóbb importáruk (például marhahús, cukor, baromfi) áraszthatják el az uniós piacot, ami nyomást helyez a helyi termelőkre – különösen akkor, ha a termelési sztenderdek és a növényvédőszer-használat nem azonos szigorúságú.
A franciák is ellenzik
A vita uniós szinten is éles: miközben Friedrich Merz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a megállapodás támogatására ösztönözte a vezetőket, Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy a megállapodás „még nem áll készen”, és szerinte biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy az EU ne engedjen be olyan termékeket, amelyek nem az uniós szabályok szerint készültek. A döntéshez tagállami többség szükséges (legalább 15 ország, amelyek az EU lakosságának 65%-át képviselik), és nem egyértelmű, hogy ez meglesz-e:
A gazdák elégedetlenségét több országban erősíti a belpolitikai nyomás is. Franciaországban például a szarvasmarhákat érintő, úgynevezett „bőrcsomósodáskór” körüli kormányzati kezelést érő kritika is ráült a hangulatra, miközben a Mercosur-ellenes félelmek a menzáktól a nagyüzemi termelőkig sokakat mozgósítanak. Bár az uniós jogalkotók egy csomag védőintézkedésről is megállapodtak, amely elvben fékezné az érzékeny termékek importját piaci zavar esetén, a tüntetők szerint ez önmagában nem oldja meg az alapdilemmát: milyen áron és milyen feltételekkel nyitja meg az EU a piacát.
