A régió haszonkertészeinek kezdeményezésére 1986-ban kezdődött a kutatóintézet története. A gyakorló szakemberek akkor kerestek új, innovatív technológiákat az ergonómia, a gazdaság és a technológia területén. Nem volt semmilyen külső politikai ráhatás, valóban a szakemberek akarták létrehozni ezt a kutatóközpontot. A tagok tagdíjat fizetnek, de nem ebből finanszíroznak mindent. Kaphatnak közpénzt régiós szinten, amelyen keresztül szintén fontos programokat támogatnak, és kapnak pénzt az államtól is, de csak akkor, ha a szakma döntött úgy, hogy kéri. Az állami támogatás csak 40 százalékban jelenik meg a projektekben és ezt nagyon fontosnak tartják. A rendszer alulról indul, a szakemberek kezdeményezéseként.
Nincsenek titkok
Az Astredhor tíz kutatóintézetet fog össze, koordinálja azok témáit, az adminisztrációs központjuk Párizsban található. Mindegyik intézetnek van saját főtémája, egyikük például a gombákkal foglalkozik, a brindasi főként zöldségféléket kutat, mivel a környéken sok a zöldségtermesztő. De a többi ágazatot is érintik a munkáik, a teljes agrárágazat rendelkezésére állnak. Az adminisztrációs igazgatóságon keresztül maguk intézik a finanszírozást és azt is ők döntik el, hogy milyen kutatási témákat vesznek föl. Rendszeresen fogadnak diákokat, a képzés is része a rendszernek. Franciaországban egyébként az Indra nevű kutatóhálózat dolgozik állami pénzből és végez országos érdekből kutatásokat. Mind a kettőre szükség van, együtt kell működniük.
Az Astredhor kutatóintézet évente öt technológiai rendezvényt szervez, melyre meghívják a szakembereket, megmutatják a kísérleteiket és átadják az eredményeket. Fontos, hogy ne csak olvassanak a kutatásokról, hanem lássák is és tudjanak róla beszélni a szakemberek. Kiemelt szerep jut annak a két technológiai mérnöknek, akik részt vesznek a kutatási eredmények interpretálásában, átadásában, ezzel összekötik az elméletet a gyakorlattal. Fontosnak tartják, hogy a szakemberek ne versenytársként tekintsenek egymásra, hanem a célok megvalósításáért együttműködjenek, kutatási kérdésekben ne legyen jelen a konkurencia.
Bioklimatikus üvegház
A magyar szakemberek több műhelyt meglátogattak, több kutatási témát megismertek. Az energiatakarékos, bioklimatikus üvegházban végzett kísérletek lényege a kőolaj alapú energiahordozók használatának csökkentése. 85 százalékos energiamegtakarítást tudnak elérni például egy, a tehetetlenség elve szerint működő rendszerrel. Ennek lényege, hogy
A perforációkon keresztül kiáramlik a meleg levegő és fölmelegíti a tartályokban levő vizet. Amikor a napsütésnek köszönhetően a levegő melegebb az üvegház felső hányadában, mint a kannákban levő víz hőmérséklete, akkor beindul a meleg levegőt beszívó, áramoltató rendszer. Ha pedig a kannákban lévő víz már melegebb, mint a levegő, akkor az automata áramoltató rendszer leáll. Mindez nagyon alacsony költséggel, ráadásul nem kell kőolajjal fűteni az üvegházat. Amikor a külső levegő hőmérséklete nulla fok, akkor ezzel a technológiával bent 5-6 fokot lehet elérni, nagy melegben pedig hűtésre használják. Mindez már a gyakorlatban is működik Franciaországban, öt hektáron termesztenek így zöldségféléket, cserepes növényeket, köztük például cikláment.
2025-től a biokertészek Franciaországban nem használhatnak kőolaj alapú üzemanyagot fűtésre, ezt törvény tiltja. Központi téma lett tehát, hogy hogyan lehetne csak az üvegházak által megtermelt energiával fűteni. A víz is nagy kihívás lesz a mezőgazdaságban, azzal is foglalkozni kell.
Robotok
A paradicsomkísérlet célja a robotizáció lehetőségének kutatása. Nem a paradicsom fajtáival, a termések méretével vagy ízével foglalkoznak, hanem a technológiát kutatják.
Cél a nagyobb terméshozam elérése is, és a robotizálható betakarítás. 2020-21-re olyan robotot szeretnének létrehozni, amely már le is szedi
a paradicsomot. Energiaernyő, padlófűtés, LED-lámpák a technológia részei, az integrált növényvédelem magától értetődő, a kártevők, kórokozók természetes ellenségeit, ragadozó szervezeteket használnak. Számítógép érzékeli és vezérli a kórokozók és kártevők mennyisége alapján szükséges intézkedéseket, a predátorok bevetését. Ezt a kétéves kísérletet svájci termelők csoportja rendelte meg, és már vannak olyan eredmények, amelyek szerint a növények a kutatott technológiával többet teremnek, mint a kontroll. A megbízók háromhavonként megnézik a kísérletek állását, figyelik a kártevők és a termesztési adatok alakulását. Két év múlva minden eredményt és adatot átadnak nekik a kutatók, a termelők ugyanis pontosan tudni szeretnék, mi hogy működik, mennyibe kerül.
Így a termesztőfelület 100 százaléka hasznosítható, nincs ugyanis szükség közlekedőutakra. Franciaországban már 15 vállalatnál dolgozik ilyen típusú robotrendszer, amelynek legfontosabb előnye a terület teljes kihasználtsága. Egy üvegházban ugyanis átlagosan az alapterület 70 százaléka használható növénytermesztésre, a többi kezelőterület. A kísérletben vizsgált robotrendszer alkalmazása ötezer négyzetméteres üvegháznál már gazdaságos.
Szabadföldi bemutatók
A kutatóintézet fontos része a szabadföldi terület is, ott mutatják be a virágos növényeket, amelyek különböző témakörök, technológiai újítások kutatási alanyai. Jelenleg a szárazságtűrés az egyik fontos kutatási irány, emellett foglalkoznak balkonnövények, zöldségfélék városi körülmények között tartásának lehetőségeivel.
Ennek gazdasági jelentősége nem elhanyagolható. 2016-ban együttműködés jött létre Lyon városával meghatározott dísznövények termesztéséről, de nemzetközi növénynemesítő vállalatokkal is dolgoznak. A nemesítők és a fajtákat a gyakorlatban alkalmazó szakemberek a kutatóintézetben tanulmányozhatják és figyelhetik a növények viselkedését, teljesítményét, a szakemberek kiválaszthatják közülük a számukra legjobbakat. Lyon legnagyobb parkjában, a Parc de la Tête d’or kiültetéseiben a kísérleti fajtákat a nagyközönségnek is bemutatják. Évente egyszer megkérdezik a véleményüket, azok alapján igyekeznek kiválasztani a jövő növényeit. A véleménynyilvánítást mobilapplikáció segíti.
