Az év utolsó heteiben már látszottak a tejpiaci válság jelei, az év elején azonban, az új felvásárlási szerződések kötésekor egyértelművé vált, hogy hosszabb távon kell számolni az önköltség alatti árakkal.

Az egyik fő probléma a tejpiacon, hogy az Európai Unióban tejfelesleg van, a többlettej pedig mindig áresést okoz – mondta lapunknak Antal Gábor, az Alföldi Tej Kft. felügyelő bizottságának elnöke.

Kevesebb tehén, több tej

A túltermelésről a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is beszámolt, összefoglalójuk szerint a nagy tejtermelő régiókban tavaly bővült a termelés, és a harmadik negyedév végére már 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi kínálatot. Az EU-ban az elmúlt időszakban egy jelentős hatékonyságnövekedés is végbement a tejtermelésben: a 27 tagállamban a tehénlétszám három év alatt egymillióval csökkent, miközben a tejfelvásárlás 1,2 millió tonnával bővült.

A tavalyi év második felétől pedig ez a növekedés felgyorsult és az augusztusi 2,9 százalékos tejfelvásárlás-emelkedés után szeptemberben már 4,3 százalékos volt a bővülés üteme. Ez októberben már a korábban stabil árakban is meglátszott, akkor már elindult a csökkenés. A változás a spot piacon volt a legnagyobb ütemű, ott ebben az időszakban 30 százalékos áresést is mértek.

Azt, hogy az ár ilyen, sőt mára már ennél is nagyobb mértékben szakadt be, Antal Gábor a kínai vámokkal magyarázta.

Ennek mértéke cégekre szabottan különböző, 21,9-42,7 százalék közötti. A kínai vámintézkedésre már annak bejelentése előtt számítottak a tejpiacon, ugyanis az egy válaszlépés az unió által korábban a kínai elektromos autókra kivetett kereskedelmi korlátozásokra.

Az EU-t is sújtják a vámok

A korlátozás érzékenyen érinti az uniós tejtermék-exportőröket, hiszen az EU Új-Zéland után a második legnagyobb tejtermék-beszállítónak számít Kínában. A hivatalos uniós statisztikák szerint Kína a sovány tejpor második, míg a vaj és a teljes tejpor legnagyobb felvevő piaca.

A kínai export kisesése elsősorban az EU erős tejfeldolgozó iparral rendelkező országait sújtja, mint például Franciaországot, Hollandiát és Dániát, és a korábban Kínában piacot találó termékek most Európán belül keresik a helyüket – fogalmazott Antal Gábor. A magyar piac pedig kifejezetten alkalmas arra, hogy ezt itt találják meg, ugyanis nyitott, és a magyarországi tejfeldolgozók nem túl versenyképesek európai uniós viszonylatban.