Az előadássorozat a precíziós állattartás lehetőségeit és korlátait járta körül a nyúltenyésztés példáján keresztül, különös hangsúlyt fektetve a genetika, a tartástechnológia, a takarmányozás, az állategészségügy és az adatvezérelt döntéshozatal szerepére. Az előadók egyetértettek abban, hogy bár a nyúlágazat sajátosságai miatt számos precíziós megoldás nehezebben alkalmazható, az irány egyértelműen a mérésen, monitoringon és adatelemzésen alapuló termelés felé mutat.
Szelekció a hústöbblet elérése érdekében
Dr. Atkári Tamás (Olívia Kft.) előadásában bemutatta, hogy a precíziós szemlélet a nyúltenyésztésben elsősorban nem egyedi szenzorokban, hanem komplex rendszerekben jelenik meg. A genetikai előrehaladás kulcseleme az élő állaton végzett CT-alapú szelekció, amely lehetővé teszi az értékes húsrészek – elsősorban a hát és a comb – térfogatának becslését anélkül, hogy az állat kiesne a tenyésztésből.
A tartástechnológia területén az ágazatot folyamatosan formáló állatjóléti előírások jelentik a legnagyobb kihívást. A hagyományos ketreces rendszerektől a csoportos, majd a szigorúbb svájci és német sztenderdeknek megfelelő megoldásokig vezetett az út, amely gyakran az istállók vertikális kihasználását tette szükségessé. A környezeti monitoring mára alapvető eszközzé vált: szenzorok mérik többek között a hőmérsékletet, páratartalmat, légnyomást, ammónia- és szén-dioxid-szintet, valamint a víz minőségét. Bár hatalmas mennyiségű adat keletkezik, ezek mélyebb összefüggéseinek feltárása még fejlesztés alatt áll.
